Gyulai Líviusz visszaemlékezéseiből készített filmet mutat be a Damjanich János Múzeum a Szolnoki Galériában augusztus 25-én.

„Utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó. Arra vágyom – s tudom, e kívánságom mind elérhetetlenebb –, hogy elidőzhessek egy-egy munkám világában, a képzelet számomra nagyon is valóságos színhelyén” – fogalmazta meg már-már ars poeticai jelleggel léte és művészete esszenciáját Gyulai Líviusz, s ennek az idézetnek az első mondata lett a címe annak a portréfilmnek, amelyet az alkotó életműve előtt tisztelgő nagyszabású kiállítás kísérőprogramjaként mutatnak be Szolnokon.

A grafikusművésszel 2020 nyarán Képiró Ágnes művészettörténész és Sebők György rendező-operatőr összesen mintegy 15 órányi beszélgetést rögzített. Ebből az anyagból készült el az az 50 percnyi, Utazóféle vagyok… – beszélgetések Gyulai Líviusszal című film, mely a tavaly elhunyt Kossuth-díjas grafikusművésszel készített utolsó felvételekből válogatva, emlékein keresztül szólaltatja meg az alkotót. A filmben Gyulai Líviusz felidézi a rendkívül gazdag és termékeny életpálya indulását, az 1956-os forradalomban való aktív közreműködését és a megtorlás idején nehézségekkel indult, de mégis páratlanul magasra futott pálya jelentős állomásait.

A filmbemutatót követően az alkotókkal Fazakas Réka, a Műcsarnok kurátora beszélget. A rendezvény házigazdája dr. Horváth László múzeumigazgató, az eseményen a részvétel ingyenes.

Nyitókép: Gyulai Líviusz. Fotó: Kultúra.hu/Belicza László Gábor