Az utolsó magyar király szobra

Semjén Zsolt ünnepi beszédében kiemelte: a rendszerváltozás után is csaknem két évtizednek kellett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elferdített szemléletén átlépve az elhallgatott fejezetekről nyugodtan, tényszerűen lehessen beszélni. A kommunista történelemszemlélet hazájukhoz hű, nemzetükért felelősséget vállaló személyeket tűntetett fel negatív színben ? vagy éppen ellenségként ?, és helyükre a megszállókat kritikátlanul kiszolgálókat állította példaképül ? mutatott rá. Hozzátette: az 1945 utáni rendszer szemében szálka volt minden olyan alkotás, amely ideológiájuknak nem felelt meg. Így mindazon szobrok és emlékművek sorsa megpecsételődött, amelyek az elszakított területekre emlékeztettek, a 19-es kommün áldozatainak állítottak emléket vagy a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők. A Habsburg-szobrokat az elsők között távolították el helyükről ? jegyezte meg. Mint mondta: szerencsésebb lett volna rögtön a király boldoggá avatásakor a szobor felállítása, vagy még előtte, ezzel is jelezve a nemzet tiszteletét. Ugyanakkor megkoronázásának századik évfordulóján mindenképpen méltó, hogy ezt az adósságot leróják ? mondta.

Semjén Zsolt kitért arra is: a világ már két éve emlékezik a nagy háború századik évfordulójára. Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta a békét, és minden kockázatot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor a monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak. Szavai szerint megértésre sem a szövetségesnél, sem az ellenségnél nem talált, sőt még saját környezetéből is elárulták. Igaz, akkor még nem látszott, hogy az Osztrák?Magyar Monarchia feldarabolásának terve már a háború előtt megszületett a későbbi győztesek fejében ? mutatott rá, majd hozzátette: IV. Károly magyar király egyenes jellemű katonaember volt, hiányában minden fondorlatnak, irtózott a háború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát. A kormányfő helyettese felidézte, hogy IV. Károlyt 2004 őszén avatták boldoggá. II. János Pál pápa Boldog Habsburg Károly emléknapjának nem halála, hanem esküvője napját, október 21-ét jelölte ki. Ezzel ? emelte ki Semjén Zsolt ? ráirányította a figyelmet példás házaséletére, hangsúlyozva, hogy a szentté válás egyik útja a házasság. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: hitvalló királyaink sorát Szent István nyitotta meg, Boldog IV. Károllyal pedig tejessé vált a kép. Méltán lehet büszke a magyarság uralkodóira, Szent Istvánra, Szent Lászlóra és Boldog IV. Károlyra ? mondta.

Habsburg György, az uralkodó unokája arról beszélt, hogy nagyapja katona volt szívvel-lélekkel, a Monarchiát szolgálta, és egyetlen államfőként a frontra ment, nem félt a veszélytől. IV. Károly életét felidézve kiemelte: az első pillanattól mindent megpróbált megtenni a békéért, a háború lezárásáért. Kitért arra is, hogy számos szociális intézkedést vezetett be: az első szociális minisztérium felállítása az ő nevéhez fűződik. A szobor felállítása nagy megtiszteltetés a családnak ? mondta és köszönetét fejezte ki.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Marjai János