Gyapjas mamut AFP.jpg

Nem az ember ölte meg az utolsó mamutokat

Egy új kutatás szerint természeti katasztrófa vagy vírus pusztíthatta el a világ utolsó ismert mamutpopulációját.

A gyapjas mamutok egykor Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában is őshonosak voltak. Körülbelül tizenötezer évvel ezelőtt azonban számuk elkezdett fogyatkozni – az emberi vadászat és a természetes éghajlatváltozás miatti élőhelyvesztés következtében – egészen addig, amíg csak néhány szigeten élő kis csorda maradt. Nagyjából tízezer évvel ezelőtt az egyik csoport a Wrangel-szigeten kötött ki, amelyet a gleccserek olvadása miatti tengerszint-emelkedés választott el Szibériától. Míg szárazföldi társaik eltűntek, ez az elszigetelt csorda szaporodásnak indult a zord körülmények ellenére is. Fajuk utolsó túlélőiként még körülbelül hatezer évig éltek, majd ők is kihaltak.

Korábban azt feltételezték, hogy a beltenyészet miatti alacsony genetikai diverzitás okozhatta a pusztulásukat. Egy új kutatásban azonban elemezték és összehasonlították a szigeten, valamint a szárazföldön élő mamutok DNS-eit, és arra jutottak, hogy nem a genetikai mutációk okozták a csorda fokozatos zsugorodását, majd eltűnését. A tanulmányban kitérnek arra is, hogy nem valószínű, hogy az emberek lettek volna a felelősek, mivel négyszáz évvel később érkeztek a szigetre, mint ahogy a mamutok kihaltak. A tudósok azt feltételezik, hogy valamilyen szerencsétlenség okozhatta a halálukat, vírus vagy természeti katasztrófa, például egy sarkvidéki vulkánkitörés vagy tundrai erdőtűz.

A mostani vizsgálat azonban nem mindenkit győzött meg, egyesek szerint a beltenyészet miatti genetikai mutációk igenis sebezhetővé tették a gyapjas mamutokat a betegségekkel vagy az éghajlatváltozással szemben. Szerintük az eredmények mégis hasznosak lehetnek azoknak a természetvédőknek, akik megpróbálják megmenteni a kihalás előtt álló, veszélyeztetett fajokat, mivel felhívják a figyelmet arra, hogy a genetikai sokféleség biztosítását kell prioritásként kezelniük.

A cikk forrása itt olvasható.

Ez is érdekelheti

Közel egyméteres mamutagyarra bukkantak Vácon

Egy váci mélygarázs építése előtti megelőző régészeti feltárás során egy bronzkori kerámiatöredékeket, illetve egy legalább két, neolitikumra visszavezethető, cölöpszerkezetes házat találtak, hozzátartozó tároló- és anyagnyerő gödörrel. Az erősen bolygatott területen azonban egy meglehetősen szokatlan lelet is előkerült: egy mamutagyar.

Mit adtak Pécsnek a rómaiak, a törökök és a genius locik?

Megújult lapidárium, pécsi mamut, elveszettnek hitt mohácsi ezüstérmék, Kismányoki Károly-életműkiállítás és 19. századi pécsi képzőművészet: ismét érdemes egy hosszú hétvégét beterveznünk a baranyai városba. Dr. Bertók Gáborral, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával beszélgettünk.

Különleges mamutlelet került elő Baranyában

Egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került elő a Siklós-Máriagyűd településen végzett leletmentő ásatáson. A környéken továbbá egy későbbi megtelepedés nyomaira is bukkantak a régészek.