Húsz éve kezdődött a századforduló legnagyobb szabású Kárpát-medencei népzenei gyűjtése Kelemen László ötlete alapján és vezetésével a Fonó Budai Zeneházban: 1997 szeptemberétől kezdve sorra készültek a felvételek a falusi hagyományos népzenei együttesekkel. Egy-egy zenekar közel teljes repertoárjának gyűjtésére három-öt nap állt rendelkezésre, így volt idő arra is, hogy ne csak a dallamkészletet, hanem a zenéhez, tánchoz, népszokásokhoz kapcsolódó szövegeket is rögzítsék. A program páratlanul széleskörű összefogással valósult meg: fővédnöke dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) akkori elnöke volt, és politikai hovatartozástól függetlenül valamennyi kultuszminiszter támogatta. Szakmailag az MTA Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum állt a kezdeményezés mellé, a munka nagy részét az akkor létrejött Fonó Budai Zeneház vállalta. A táncházmozgalomból is sokan a gyűjtés mellé álltak, többek között Agócs Gergely, Árendás Péter, Juhász Zoltán, Koncz Gergely, Németh István, Pávai István, Pénzes Géza, Vavrinecz András és az akkori Budapest Táncegyüttes több tagja is. A gyűjtés során rögtön a számítógép merevlemezére rögzítették a hatalmas adatmennyiséget, melyeket aztán CD-lemezeken is archiváltak.

 

A projekt négy éven át zajlott, összesen 112 zenekart látott vendégül, a rögzített anyag több, mint 1200 órát tesz ki, és ezzel Európa legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének számít. A felvett zenei anyag legértékesebb dallamainak kiválogatásával, adatokkal, fényképekkel és szakmai tanulmánnyal kiegészítve a nagyközönség számára megjelent az Új Pátria CD-sorozat. Emellett a hang- és videofelvételek az érdeklődők és a kutatók számára a Hagyományok Háza Folklór Adatbázisában érhetők el. Ennek megvalósításában nagy segítségünkre volt a Norvég Alap pályázata. A program indulásakor sokan kérdezték a népzenegyűjtőket: miért a pesszimista Utolsó Óra elnevezés? Húsz évvel a gyűjtések megkezdése után, látva a falusi világ, a paraszti közösségek gyorsuló felbomlását, kijelenthetjük: az elnevezés sajnos valósághű volt. Sokan, akiktől akkor még lehetett gyűjteni, ma már nem élnek, művészetüket már csak ez a gyűjtés őrzi.

 

?Az Utolsó Óra projekt stúdiómunkálatai 2001 szeptemberében lezárultak. Az Utolsó Óra elnevezés sajnos, nagyon találó volt. Volt olyan idős muzsikus is, akit itt, Budapesten, a Fonó Budai Zeneház előtt, a felvételek idején, az utcán ért utol a halál, és azóta is, az itt járt mestereink közül egyre többen foglalják el helyüket a nagy, égi zenekarban. Mi, az itt maradt tanítványok pedig csak reménykedhetünk, hogy amit öreg mestereink dohány-sárga ujjairól a gépek segítségével letapogattunk és elmentettünk, az ugyanolyan érték marad, még az utánunk következők szemében is? ? mondja Agócs Gergely népzenekutató, gyűjtésvezető.

 

Ősztől kezdve havonta egyszer szerdán megidézik a húsz évvel ezelőtti gyűjtési alkalmakat: vendégül látják az Utolsó Óra gyűjtéssorozatban megörökített muzsikusok egy részét. A programsorozattal felidézik és köztudatba hozzák a húsz évvel ezelőtt rögzített, és azóta CD-sorozaton megjelent és adatbázisunkban közzétett zenei kincseket a következő fiatal zenész generációk és a nagyközönség számára egyaránt.

 

A Utolsó Óra-gyűjtés indító napjának programja (szeptember 30. Fonó Budai Zeneház)

18:30 ?Ilyen volt az Utolsó Óra gyűjtés? ? vetítéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetés

Agócs Gergely, Juhász Zoltán, Kelemen László, Lukács József, Pávai István, Pénzes Géza, Tötszegi András, Vavrinecz András, Zsidei János részvételével.

20.00-tól Versendi Kovács József és tanítványainak koncertje

Versendi Kovács József főállású tamburaprímás. Olyan roma családból származik, amelynél több generáción át már az ősök is zenészek voltak. Tizenöt éves korától a mai napig hivatásos zenészként dolgozik. Számos roma és horvát-sokac zenekarban fordult meg. Különböző vendéglátóhelyeken muzsikált Magyarország több városában (többek közt: Mohács, Harkány, Villány, Pécs, Szekszárd, Siófok, Budapest), és külföldön is többször járt már. Emellett különböző típusú rendezvényeken is részt vesz, ahol zenei repertoárját, tudását mindig az adott nemzetiség igényeihez kell igazítani. Versendi Kovács József 1978-tól 25 éven át a Mohácsi Tamburazenekar prímása volt.

Fellépők: Poklade zenekar, Dunavkinje Zenekar, Druženje Orkestar, Mladi Tamburaši

21:30-tól Táncház ? Muzsikál az idei Mérai Prímásverseny első, második és harmadik helyezettje. Kísér az Erdőfű zenekar.

 

A koncertsorozat további időpontjai: október 18., november 8., december 6.

Fotó: pixabay.com