A történelmi emlékvonat első útját 2015-ben tette meg, az akkor százéves ?caporettói ostrom? évfordulója alkalmából. Az utazás során a résztvevők három napon keresztül látogatnak el az isonzói csaták olasz és szlovén helyszíneire, Doberdóba és Caporettóba. Az idei ? csaknem tizenöt órás ? vonatúton részt vett a szlovén?magyar nagykövet asszony, Ksenija Škrilec is, aki most tölti megbízatásának utolsó hónapjait, ugyanis négy év után bécsi nagykövetként folytatja pályafutását. ?Kezdetektől fogva figyelemmel kísérem az Isonzó Expressz sorsát, tavaly az induláskor én is kikísértem az utasokat az állomásra és elbúcsúztam tőlük, de sajnos eddig még nem volt lehetőségem a vonaton utazni. Nagyszerű élmény, nem gondoltam volna, hogy ennyire felülmúlja az elképzeléseimet? ? mondta el a szlovén nagykövet asszony, aki a 20. századi divatnak megfelelő öltözékben utazott. Majd hozzátette: ?Szlovéniában kevéssé ismerik a magyarokat, éppen ezért ragadtam meg minden alkalmat, hogy támogassak olyan eseményeket, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a két országot, mint például az Isonzó Expressz. Össze lehet kötni a múltat és a jelent, hiszen dédapáink közösen harcoltak ezeken a frontokon, éppen ezért közösen fogunk megemlékezni róluk, ez pedig gyönyörű szimbólum.?

A vonat első állomása az Isonzó menti Most na Soci, a modrejcei katonatemető volt, ahol csaknem kétezer osztrák?magyar katona nyugszik. Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Milan Brglez, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke mondott beszédet az elhunytak tiszteletére. ?Az utókor számára minden háborús életáldozat ok az emlékezésre, a főhajtásra és a tanulságok levonására? ? mondta el Kövér László a július 16-ai szlovén-magyar katonaünnepségen. Majd kiemelte: a mai emlékezésnek számtalan oka és közös célja van. Az első világháborúban összesen 37 millió ember veszítette életét, több mint hatszázezer magyar katona, akik közül negyvenezren a mai Szlovénia területén estek el, és akik közül több mint kétszázan a modrejcei temetőben leltek végső nyugalomra. ?Az első világháborúnak katonai és politikai értelemben nyilvánvalóan voltak európai győztesei és vesztesei, de történelmi értelemben mindenki vesztesnek bizonyult? ? mondta a házelnök, majd hozzátette: az első világégés valójában nem segítette, hanem gátolta a tartós béke megszületését. ?Nyugodjanak békében a hazájuk szolgálatában elesett katonák az első világháborús önpusztítás egyik legvéresebb csataterén, az Isonzó völgyében. Emlékük minden nemzetben éltesse a megbékélés és az egymásra utaltság gondolatát? ? zárta beszédét Kövér László.

Milan Brglez ünnepi beszédében kiemelte: az osztrák?magyar monarchiát elsősorban magyar katonák védték, akik számos szlovén és más nemzetek katonáival együtt éppen ezeken a csatatereken leltek estek el. Majd kifejezte őszinte támogatását az Isonzó Expressz történelmi emlékútjával kapcsolatban, amely szerinte nemcsak a háború emlékét őrzi, hanem a nemzetek közötti együttműködés és barátság fontosságát is ápolja.

A Budapestről indult különvonat július 16. és július 20. közötti körutazása során bejárja az olasz és a szlovén, első világháborús frontvonalakat, hogy megemlékezzen az isonzói csatákban életüket vesztett magyar katonákról. Az állóháborúnak tökéletes példája volt mind a tizenkét isonzói ütközet, melyeknek végül az úgynevezett ?caporettói áttörés? vetett véget. A csaták során mindkét oldal súlyos veszteségeket szenvedett, az olaszok részéről több mint egymillió ember tűnt el, halt meg, míg az osztrák?magyar oldalon mintegy 500 ezer fős volt a veszteség. A számok mellett azonban jóval megrázóbbak a túlélők visszaemlékezései, melyeket minden helyszínen történészek mesélnek el a résztvevők számára. A vonat elindulása után egy teljes napig robog Nova Gorica felé, majd innen indulnak három napon keresztül a történészek és a hagyományőrzők részvételével zajló emlékutak. Az Isonzó Expressz menetideje alatt is folyamatosan tartanak előadásokat történészek és hagyományörzők, a hangulatról pedig a Csík zenekar gondoskodik.

Fischer Viktória
Fotó: MTI/Varga György