?A közös brüsszeli kulturális megjelenéssel üzenünk Európának, az évszázadok során ugyanis olyan kulturális karakter alakult ki, amely más, mint a nyugat-európai, minőségében viszont éppen ugyanolyan jó, így helyet kíván magának. A kiállítás eredményeként remélhetőleg ismét megértenek minket az európai országok itt, az Európai Unió szívében? ? fogalmazott a kiállítás megnyitóján Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára. ?A modern művészeten keresztül mutatjuk be, hogy nagyon erős kulturális egység van ebben a térségben, amely erősíti egész Európa kultúráját. Ezt az identitást szeretnénk megőrizni az elkövetkezendő generációk számára is? ? tette hozzá. Az államtitkár kiemelte: a V4-ek magyar elnöksége nemcsak a résztvevő országok politikai együttműködésének akar ?láthatóságot biztosítani?, hanem társadalmát, kultúráját, művészetét is be kívánja mutatni a gazdasági potenciálja mellett.
Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója az MTI-nek elmondta: a visegrádi együttműködés nem csupán olyan regionális külpolitikai közös út az Európai Unióban, amelynek hátterében egymással egybevágó geopolitikai érdekek állnak, hanem maga a kelet-közép-európai múlt átfogó értelmezése és ezáltal stratégiai célú jövőépítés is. Már az 1990-es évek elejének sorsfordító pillanataiban is jól látszott, hogy a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák együttműködés ? a kölcsönös érdekképviselet mellett ? közös kelet-közép-európai értékőrzés is. Mindazé, amit még meg lehetett menteni a 20. századi diktatúrák rendőrcsizmáitól és az azok keltette félelmektől ? tette hozzá.
Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője a visegrádi országok történelmének párhuzamaira hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a bemutatott művek tükrözik azt a közös kulturális hagyományt és azt a szemléletbéli és lelki azonosságot, amely a közép-európai országokat jellemzi. A visegrádi négyek országainak kortárs képzőművészeti alkotásaiból álló kiállítást V4 Látkép/A View from V4 címmel a MANK Nonprofit Kft. 2018. február 20-án Brüsszelben a Miniszterelnökséggel és a brüsszeli magyar Állandó Képviselettel együttműködésben, Magyarország 2017/2018. évi V4-elnökségének keretében nyitotta meg. Az egyedülálló tárlaton a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel műalkotások együtt, nem pedig országokra bontva mutatják fel a közös visegrádi szellemiséget. Az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb próbálkozások történtek ugyan a négy ország kortárs képzőművészeti alkotásainak együttes bemutatására, ám arra, amire most vállalkozik a MANK Nonprofit Kft. a KOGART-tal közösen, még nem volt példa. A tárlaton a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák képzőművészetben a közös vagy a hasonló képzőművészeti tapasztalat és a nem ritkán csupán látensen létező közös visegrádi szellemiség mutatkozik meg.
A kiállításban megmutatja, hogy óhatatlanul is létezik párbeszéd és hasonlóság a négy ország művészete között. A szervezés során minden termet sajátos hangulat lengi be, ?minden teremben egység, egy-egy hangulat uralkodik, legyen az geometrikus, absztrakt vagy figurális a fogadótérben az arcokkal és a tekintetekkel. A felső emeleten külön egységet képez a politika és a sportpolitika, de az utóbbi esetében is inkább a tömegpszichózis áll a középpontban, egy egység erejéig pedig az emberi magánszféra is megmutatkozik.? A vártnál kevésbé eklektikus, sokkal inkább az egység felé mozdul el a tárlat összessége, amit csak tovább erősít, hogy egyik kurátor sem törekedett a nagyon provokatív művek beválogatására. A kiállítás arról szól, hogy a négy ország milyen közös érdekekkel rendelkezik, és miként tud hasonlóan gondolkodni ? mondta el Fertőszögi Péter főkurátor a kiállított anyagok kapcsán.
A cseh, a lengyel és a szlovák kurátorok mind a kiállított anyag egységét emelték ki, ugyanakkor megjegyezték, hogy azokban felismerhetőek a nemzeti jellemvonások. Mint Jiř? Machalický cseh kurátor fogalmazott: a ?60-as évektől a ?80-as évek végéig nagyon erős kapcsolat élt a visegrádi országok művészei között, a brüsszeli kiállítás pedig kiváló alkalom arra, hogy felelevenítsük ezeket a kapcsolatokat. Véleménye szerint nagyon hasonló hagyományokkal bír ezen országok képzőművészete, a cseh művészet nagyon közel áll a szlovákéhoz, a lengyel avantgárd pedig a magyaréhoz.
A szlovák anyagot Andrea Kozárová mutatta be, aki országában az UNESCO-tag International Association of Art koordinátorasszisztense. ?A szervezetnek több mint ezer tagja van, így nehéz volt válogatni? ? mondta. A művészek közül többen nemzetközileg is elismertek, mint pédául Katarína Kissoczy, akinek munkája az elsők között látható a kiállítótérben. Az igazán nagy etalon azonban az a Rudofl Sikora, aki a Bratislavában 1989-ben szervezett kiállítására meghívott művészekkel kiáltványban hívta fel a figyelmet az országot a politikai helyzetre, befolyásolva ezzel a béke és a függetlenség megszületését.
Małgorzata Bogdańska lengyel kurátor elmondta: az országból hozott műveket a Zachęta ? Lengyel Nemzeti Galéria munkáiból válogatták össze, köztük három generáció tagjainak munkái kaptak helyet, akiket jelentős mértékben támogatott maga a galéria is. A modern lengyel klasszikusok alkotásaitól kezdve a fiatal művészek legújítóbb munkáiig találhatóak művek a lengyel anyagban is.
A kiállítás főkurátora Fertőszögi Péter. A magyar anyag gondozója Kosinsky Richárd, a szlováké Róber Makar, a csehé Jiř? Machalický, a lengyelé pedig Malgozta Bogdańska. A kiállítás művészettörténeti szakértője Szepes Hédi.
A kiállítás a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a brüsszeli magyar Állandó Képviselet, a KOGART és a MANK Nonprofit Kft. szoros együttműködésében jött létre.
A kiállító magyar művészek: Németh Marcell, Szabó Ábel, Adorján Attila, Kiss Endre, Kondor Attila, Csiszér Zsuzsi, Fehér László, Verebics Ágnes, A. Nagy Gábor, Konok Tamás, Hencze Tamás, Nádler István, Kelemen Zénó, Haraszty István, Bohus Zoltán, Gáspár György.
A kiállító szlovák művészek: Rastislav Podoba, Pavol Král?, Kateřina M. Václavková, Rudolf Sikora, Stano Stankóci, Žofia Dubová, Filip Sabol, Stano Bubán, Igor Minárik, Roller Peter, Štefan Osley, Robert Szittay, Katarina Kissoczy, Milan Lukáč.
A kiállító cseh művészek: Adéla Matasová, Maud Kotasová, Jiří Ćernický, Václav Krůček, Margita Titlová Ylovsky, Magdalena Jetelová, Zsuzsa Lőrincz, Jiří Stanék, Josef Záček, Vladimír Kokolia, Milena Dopitová, Petr Pisařík.
A kiállító lengyel művészek: Erna Rosenstein, Jerzy Nowosielski, Jerzy Ryszard /Jurry / Zieliński, Henryk Stażewski, Ryszard Winiarski, Stefan Gierowski, Włodzimierz Pawlak, Marek Sobczyk, Marcin Maciejowski, Agata Bogacka, Przemyslaw Matecki, Jerzy Jarnuszkiewicz, Grzegorz Klaman, Krzysztof M. Bednarski, Monika Zawadski, Halina Chrostowska, Edward Dwurnik, Zbigniew Libera, Goshka Macuga, Agata Bogacka.
A tárlat március 19-ig tekinthető meg az Art Thema Galleryben (Brüsszel, Rue de la Madeleine 51.).
Kultúra.hu/MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond
