(MTI) - A világ múmiái című tárlatnak a Kaliforniai Tudományközpont ad otthont. Hét ország húsz múzeuma fogott össze annak érdekében, hogy a világ minden pontjáról a legkülönlegesebb emberi és állati múmiákat bemutassák a nagyközönségnek. A magyar Természettudományi Múzeum kincseit Pap Ildikó, a múzeum embertani tárának vezetője és Szikossy Ildikó antropológus kurátor kísérte el a nyugati parti nagyvárosba.
A kiállításon egyaránt szerepelnek természetes módon, illetve mesterségesen, rituális keretek között mumifikált testek. Látható a világ egyik legősibb múmiája, a Peruban talált "detmoldi gyermek", aki mindössze 8-10 hónapos korában, az időszámítás előtti 4504-4457 4504-4457 között lelte halálát.
A legfiatalabb, mindössze kétszáz éves múmiák a váci Orlovits család tagjai - Orlovits Mihály, felesége, Skripetz Veronika és egyik gyermekük, a mindössze félévesen elhunyt Orlovits János -, akiket a kiállítás utolsó termében, a gyűjtemény mintegy koronájaként láthat a közönség. A kiállításról, így az Orlovits család érkezéséről és a kapcsolódó Los Angeles-i tudományos vizsgálatokról beszámolt egyebek között a Los Angeles Times és a The Washington Post című napilap, továbbá több rádió- és televízióállomás is.
Az Orlovits családra a váci domonkos rendi Fehérek templomának felújításakor, 1994-ben bukkantak rá, amikor a templomtorony alatt egy befalazott boltozatos kriptát találtak: 265 természetesen mumifikálódott, halotti ruhával, ékszerekkel, díszekkel és kegytárgyakkal övezett holttestet fedeztek fel. A kriptát korábban másfél évszázadon keresztül temetkezési helyként használták, majd 1838-ban befalazták, léte lassan feledésbe merült.
Különleges mikroklímája és az állandó légmozgás váltotta ki a mumifikálódási folyamatokat. A légmozgás elősegítette a testek kiszáradását, a fenyőfa koporsók felszívták a testnedveket, a fenyőben található sajátos anyag pedig megakadályozta a gombák és mikroorganizmusok szaporodását, így a bomlási folyamatok megálltak.
Orlovits Mihály 1765-ben született, molnárként dolgozott és élt Vácon a feleségével, az 1770-es születésű Skripetz Veronikával. Mindhárom gyerekük nagyon fiatalon meghalt, a Los Angelesben is megtekinthető Jánoska mintegy félévesen vált valószínűleg egy hirtelen betegség áldozatává.
A családot először 2006-ban a budapesti Természettudományi Múzeumban mutatták be, majd szerepelt Mannheim, Kassel és Bolzano tudományos kiállításain.
