Nem mindenki született improvizáló színész, de mennyire tanítható, fejleszthető ez a képesség?
Abszolút tanulható és tanítható. Év közben mi is tartunk sokféle workshopot, tréninget, kurzust, különböző hosszúságban és szinten, a belekóstolástól az elmélyedésig, és ezeket bárki kipróbálhatja, akár a Művészetek Völgyében is. Abban persze van egyéni különbség, hogy ki mennyire könnyen kapcsolódik rá az improvizációs hullámokra, de én még nem találkoztam olyan emberrel, aki ne tudott volna improvizálni, hiszen az életünk másról sem szól.
Pláne, ha valaki párkapcsolatban él és/vagy gyereke van. A Művészetek Völgyében több programot is e témák köré építettetek. Saját érdeklődésből vagy a közönség igényére alakul ki a Momentán Udvar kínálata?
Is-is. Idén már nyolcadjára megyünk és nyitjuk meg a Momentán Udvart, ami azt jelenti, hogy egész évben együtt élünk ennek az édes kötelességnek a tudatával. Nem feltétlenül aktívan, úgy, hogy egy asztal körül ülünk és egyeztetünk, táblázatokat töltünk és feladatokat osztunk, hanem inkább úgy, hogy folyamatosan gyűjtögetjük és raktározzuk az ötleteket, amiket majd Kapolcson felhasználhatunk. Ősztől nagyjából januárig tart ez a felkészülési időszak, január–februárban még picit ráérősebben, aztán pedig egyre nagyobb tempóban szervezzük a programokat, amelyek között vannak visszatérők, amolyan alappillérei az udvarnak, de minden évben vannak újdonságok is.
Ezek arányát megtalálni irgalmatlan nagy kihívás. Nem engedhetjük el a megszokott programokat, hiszen azok nem ok nélkül lettek a közönség kedvencei, ugyanakkor muszáj magunkat is szórakoztatni, azaz kihívások elé állítani, megújulni. Ebben van némi önzés, mert a saját érdeklődésünket akarjuk kielégíteni, de szerencsére a mi önzésünk találkozni szokott azoknak az ízlésével, akik betérnek hozzánk, és végül mindig kiderül, hogy a mi kedvenceink a közönség kedvencei is.
Mik az idei újdonságok?
Például az, amit említettél, a párkapcsolattal, szülőséggel, gyerekneveléssel foglalkozó tematikus programok. Lesznek közöttük improvizációs játékok ugyanúgy, mint szakértői előadások, és a társulat tagjai egymással is megbeszélik ez irányú tapasztalataikat. A tudatos fesztiválozás is új téma, amihez szintén egy tapasztalt együttműködő szervezetet kerestünk. A magunk eszközeivel szeretnénk felhívni a figyelmet többek közt arra, hogy érdemes szüneteket tartani az alkoholbevitelben, és nem árt valódi hidratálással színesíteni a folyadékpalettát, ha szabad ezzel a szép képzavarral élnem. De ehhez kapcsolódva lesz alkoholtörténet Katona Csabával, aki visszatérő beszélgetőtársunk, az esti bulit pedig DJ Yamina fogja tartani, aki a józanul bulizás nagykövete.
A re:Verze, a Rendezők Viadala ugyanúgy a Momentán Udvar alapkövei – ha folytathatom a képzavarok sorát –, mint a Lev&Te vagy a Főhős, amelyekre idén Rezes Judit, Lengyel Tamás, Litkai Gergely, Halász Judit érkezik. Mi alapján választjátok ki a célszemélyeket, és mennyire kell győzködni őket arról, hogy nem lesz bántódásuk, ha felajánlják nektek játékra a maguk életét?
Nincs egy jól definiált kritériumrendszer azonkívül, hogy olyan embereket választunk, akik minket inspirálnak, akikre mi kíváncsiak vagyunk, mert úgy érezzük, értékes dolgokat hoznak létre, és ha kihangosítjuk a gondolataikat, gazdagabb lesz a közösség, a világ. Ezek mentén mindenki beírja egy közös táblázatba a neveket, aztán pedig megpróbáljuk szép sorban felhívni őket. Amikor felveszik a telefont, és megtudják, mit szeretnénk tőlük, az a tapasztalatunk, hogy nem mondanak nemet. Az elején, amikor még ismeretlen volt a formátum, voltak, akiknek jólesett a megkeresés, de szabadkoztak, és nem jöttek el, mostanra viszont elterjedt a hír, és mindenki nagy örömmel jön hozzánk játszani.
Ezért tér vissza Grecsó Zoltán is hozzátok.
Vele tavaly találkoztunk először Kapolcson, de a közös munkában teljesen egymásba szerettünk. Bár nem is kétoldalú ez a kapcsolat, inkább egy nagyon kiegyensúlyozott szerelmi háromszögnek mondhatnám, mert a közönségünkkel is tökéletesen működik. A harmónia pedig olyan tökéletes maradt, hogy meghívtuk Zolit a júniusi Momentán Fesztiválunkra, és örömmel csatlakozott a budapesti belvárosi programhoz is.
A fesztivállal hangolódtatok a Művészetek Völgyére?
A Momentán Fesztivál ötlete a Covid alatt, szabadtéri programként született. Nem elvetve a szabad tereket, de idén a saját kis színházunkba szerettük volna visszacsábítani a nézőket, azokat, akik elszoktak egy picit a színházba járástól meg egyáltalán attól, hogy bejöjjenek a város közepébe. Az volt a célunk, hogy felébresszük őket, és nem is annyira ki-, mint inkább visszamozdítsuk őket a komfortzónába. Végeredményben igazi örömünneppé sikerült alakítani ezt a három júniusi napot, ami nekünk is rengeteget jelentett, és a ráhangolódás mellett felkészülésnek is tekintettük, pont az intenzitása miatt.
Kapolcson lesz egy program, a Mesterségem címere, egészen különös meghívottakkal: kaszkadőrrel, vadállatbefogóval, túsztárgyalóval. Ők egy ismert vendéghez képest mennyire vannak a komfortzónátokon túl?
Szerencsére vannak olyan társulati tagjaink, akik sokat jártak-keltek a világban, és sokféle ember száma van elmentve a telefonukban. A rádiós műsorvezető Bódy Gergő telefonkönyve például egy kincsesbánya. Lehet, hogy ezek a foglalkozások távol állnak tőlünk, de pont ezért borzasztó érdekesek. Bizonyos szempontból a Mesterségem címerét is a Covid inspirálta: a hosszú elzártságban rádöbbenhettünk arra, mennyi olyan szakma van, aminek a jelentőségét a rohanó világunkban fel sem mértük, sőt nem is tudtuk, hogy léteznek.
A három kapolcsi vendég közül kivel cserélnél?
Vadállatbefogónak túl urbánus vagyok, és valószínűleg mindenki jobban jár azzal, ha emberekkel foglalkozom. Azt hiszem, szívesebben és eredményesebben tárgyalnék bármilyen emberrel, mint egy anakondával vagy egy oroszlánnal.
Tíz napig tart a Művészetek Völgye, 62 program lesz a Momentán Udvarban. Ha naponta nem is 24, de nagyon sok órában fogtok improvizálni. Ez az intenzivitás mennyire megterhelő? Nincs szükséged utána impródetoxra?
Nem tudok visszavonulva, az ajtót magamra zárva vagy bármi más módon passzívan pihenni. Engem a legjobban az kapcsol ki, ha új élményeket szerzek, ami pedig egy körkörös folyamatot gerjeszt. Színészként alapvetően a saját életünkből merítünk a színpadon, és minél több dolgot tapasztalunk, élünk át, annál többet, mélyebbet, izgalmasabbat, érdekesebbet tudunk mutatni a nézőknek.
Mintha a 22-es csapdájában élnél.
De ez egy pozitív, jófajta csapda! A kettős életnek pedig az a nagy előnye, hogy az élet üledéke tudattalanul is lerakódik a színpadon.
A Művészetek Völgye Momentán Udvarának programjai itt böngészhetők végig.
Nyitókép: Dévai Zoltán
