A Mesés bábok ? Bábos mesék című kiállítás megnyitóját szeptember 6-án tartották meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat, melyet Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitott meg, az idei év tematikájához, a Családok évéhez is kapcsolódik. Az államtitkár elhozta meglepetésként a Petőfi Irodalmi Múzeum alkalmazását (applikációját), amelyet a költő születésének 200. évfordulójára készítettek a költő szülővárosában, Nagyszalontán megrendezett kiállítás kapcsán. Az Arany János Emlékház című alkalmazás az AVICOM nemzetközi múzeumszervezet pályázatán, a Mobil Alkalmazások kategóriájában elnyerte a harmadik helyezettnek járó díjat is. ?Azért ezt a kincset hoztam el magammal, mert folyamatosan azon dolgozunk és gondolkodunk, hogyan tudjuk mi, ötvenesek a kultúra megőrzői és a kultúra intézményeinek irányítói átadni azt a tudást, miként tudunk kommunikálni azzal a fiatal generációval, akik már nem a mi nyelvünkön beszélnek. Ilyen és ehhez hasonló applikációkkal, kütyükön megjelenő információs csatornákkal talán egy picivel közelebb tudunk jutni hozzájuk? ? mondta az államtitkár.
Megnyitó beszédében Fekete Péter hangsúlyozta, hogy a bábművészetben több művészeti ág találkozik: a hang, az intonáció, a zene, az akusztika, a tánc, a mozgás, a színészi játék, a vizualitás, a képzőművészet, az iparművészet, illetve az adott kor technikai vagy technológiai újításai, találmányai mind benne rejlenek. ?Ezek együttese, bonyolult egymásra hatása eredményezi azt az ősi eredetű és minden időben jelen lévő, ma is élettel teli művészetet, ami a bábszínház? ? mondta az államtitkár. Hozzátette: ennek a kiállításnak a célja beavatni a múltba, felfedezni a régi bábjátékok értékét, illetve bepillantást engedi a kulisszák mögé. ?A kiállítás másik főszereplőjének?, Arany Jánosnak a művei közül többet bábszínházban is előadtak, így a tárlaton megtalálhatók például a Toldi, a Rózsa és Ibolya, a Fülemüle című előadások bábszínházi kellékei. ?Váljanak egy kicsit újra gyerekké? ? zárta beszédét az államtitkár, utalva arra, hogy a kiállítás nemcsak a gyerekeknek és az ifjúságnak lehet érdekes és izgalmas élmény, hanem a felnőttek is kiélvezhetik az interaktív bábkiállítás minden részletét.
Az est házigazdája, Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója elmondta: több szempontból is fontos ez a kiállítás. Egyrészt az Arany János-emlékév kapcsán kialakult együttműködésnek ?szép manifesztációja? a tárlat, ugyanakkor kapcsolódik a még 2016-ban megnyílt Miért éppen Kleist? című tárlathoz is. Heinrich von Kleist német drámaíró és publicista az irodalom- és a színházelméletben is óriási szerepet töltött be, a bábszínházról szóló elméleti írása a színháztörténetben, a bábtörténetben és általában a kulturtörténetben is jelentős írás. Erről az esszéről a mostani kiállítás is megemlékezik ? tette hozzá az igazgató.
Az Arany-emlékév kapcsán Prőhle Gergely hozzáfűzte, hogy ?nem bír véget érni?, mivel ?újabb és újabb aspektusai kerülnek elő Arany János életművének?. A PIM-ben helyet kapó A kép-mutogató. Arany János és a spiritizmus című tárlatról részletesebben a Spiritiszta volt Arany János? című cikkünkben írtunk, amely szintén az Önarckép álarcokban. Arany János-emlékkiállítás című állandó tárlat kiegészítő szekciója. ?A most megnyíló kiállítás is ennek egyik aspektusa, olyan, amely arról szól, hogy Arany János óriási hatással volt nem pusztán a magyar irodalomra, de általában a magyar kultúrtörténetre. Látni fogják, hogy Arany János elért a bábművészet legtávolabbi sarkáig is? ? emelte ki az igazgató.
A Mesés bábok ? Bábos mesék című kiállításon látható egyedülálló bábgyűjtemény a 2017 februárja óta a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Bábtárának részét képezi; a gyűjtemény alapjait 1970-ben hozta létre Belistka-Scholtz Hedvig a hazai bábművészet darabjainak és iratainak összegyűjtése, megóvása, megőrzése érdekében. Dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója a megnyitón feltárta az intézetben 15 éve folyó munka eredményeit, amelyekkel a hazai bábművészet nemcsak Magyarország több városában, de külföldön is bemutatkozhatott, köztük Helsinkiben, Zágrábban, Genfben, Szentpétervárott, Pekingben, Prágában és Szabadkán. Hozzátette: 41 évvel ezelőtt volt utoljára bábkiállításuk a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nagy magyar bábművészet címmel, de reményét fejezte ki, hogy a mostani kiállítás után talán lesz lehetőség állandó bábkiállítás létrehozására is.
A megnyitót követően Karádi Borbála és Teszárek Csaba Arany János Rózsa és Ibolya című bábelőadásból adott elő egy-egy részletet. A kiállítás kurátorai Lovas Lilla és Simándi Katalin, a látványterv Mihalkov György munkája. A kiállítás az Arany János-emlékév Emlékbizottsága támogatásával valósult meg és egészen 2019. január 13-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Kultúra.hu
Fotó: Bartos Gyula
