Prémium lemezkiadó
A Dj Gandharva, azaz Pentelényi Pál vezette Budabeats Records 2008-tól digitális, 2015-től analóg lemezeket ad ki. Méghozzá meglehetősen különleges produkciókat. Mondjuk, mint a Qualitons Kexek albuma – a Kex zenekarnak sosem jelenhetett meg nagylemeze saját korában –, amelyen a banda tagjai elképesztő bátorsággal alakítják a maguk képére a legendás számokat. Mivel Pentelényi Pál lemezgyűjtő, pompás válogatásokat alkot, például a Soft Sighs – Female Soul Sounds from Hungary (1973–78) címűt, amivel a hazánkban nem létezett soulzenei színteret mutatják be, vagy az Exotic Jazz Impressions From Hungaryt (1963–65), amely a tiltás alól felszabadult műfaj populárisabb darabjait vonultatja fel női előadóktól. De említhetem a Linda lemezek újrakiadását is.
A Psyched Out Grooves társproducere Von Yodi, a kiadó másik vezetője és Gandharva egy hazánkban sosem volt zenei stílus korszakának dalaiból válogattak. A kislemezen megjelent számok képviselik azt a pszichedelikus rockot, ami a Magyar Népköztársaságban kábítószerek híján nem születhetett meg, tudniillik eme műfaj alapvetése, hogy a muzsikusok LSD hatása alatt alkottak. A hatvanas évek eleji-közepi stílust a progresszív rock váltotta le, tulajdonképpen majd minden progrockbanda pszichedelikus muzsikával kezdte, a Pink Floydtól a Genesisen át a Yesig.
Kiemelkedő zenekara a Grateful Dead, a Jefferson Airplane, a legjelentősebb album azonban a Beatlesé, a Revolver című. (A zenekar még két hasonló stílusú koronggal jött ki: Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band, Magical Mystery Tour.) A Revolver amerikai turnéját követően a Beatles abbahagyta a koncertezést, és kizárólag stúdióban dolgozott. Ennek nyitánya a Revolver, amely örökre megváltoztatta a rockzenekarok stúdiózását.
Made in Hungary
Felidézve a fent felemlegetett muzsikákat érdekes sorra venni a Psyched Out Grooves dalait.
A Bergendy Randevúm lesz délutánja Hajdú Sándor szerzeménye 1969-ből – amely év nagyjából a pszichedelikus műfaj vége a vasfüggöny túlsó felén. A szám erős Blood, Sweat & Tears-, Chicago-, If-, Electric Flag-hatást mutat, ami természetes, tudniillik a bluesalapú, fúvósokkal erősített jazz-rock akkor járt csúcsra.
Még nem Demjén Ferenc énekelt, őt 1970-ben hívta Bergendy István. Rózsival jelent meg az első, feldolgozásokat tartalmazó, Beat ablak lemezük, majd rá egy évre saját dalos albumuk, elindítva a zenekar elképesztő sikersorozatát.
E korszakot Pásztor László gitáros-zeneszerző határozta meg, mellette Galácz Lajos énekes-gitáros (frontember), Balázs Fecó billentyűs-énekes, Rédey Gábor (Wanderers, Metro), majd Som Lajos basszusgitáros, Debreczeni Ferenc dobos muzsikáltak az első, Bolond város nagylemezen. A korong döntően popszerzeményekből áll, azonban a Nehéz fiúk, A ház és a Fények a távolban a Majd, ha nem leszek ragyogó rockját képviselik. Vitathatatlan az ekkori presseres Omega hatása a Hammond orgonával, tökös bőgővel és a virtuóz dobbal, a kemény gitárriffel.
A Kék Csillag már csupán a rocktörténészek emlékében él. Netán a korosabb budaörsiekében, tudniillik a banda onnan származik. Miként Szakály László orgonista-zeneszerző felidézte, Budaörsön a Kék Csillag akkora sztár volt, mint Liverpoolban a Beatles lehetett. A város rajongását az 1963-as Ki mit tud?-on bizonyította, amikor a zenekar kiesett az elődöntőből. A budaörsiek ezer levelet – először az MTV történetében ilyen sokat – adtak fel, s visszaszavazták kedvencüket, így a Kék Csillag Sztevanovity Zoránnal, a Turmixszal és a XIII. kerületi KISZ Bizottság tánczenekarával (a későbbi Expressz) döntőzhetett. E siker után kislemezre kerülhettek Koós János társaságában.
A Ki mit tud?-nál nagyobb sikert nem produkáltak, hát kimentek nyugatra vendéglátózni, majd Szécsi Pált kísérték. Szakály László olyan slágereket írt, mint az Árva fiú (Cserháti Zsuzsa).
A Ki volt ez az ember? hangszerelése 1970-nek megfelelően fuzzos gitárra, Hammondra, figurista dobolásra épül, leginkább a Vanilla Fudge stílusára hajaz.
Ha leírom, hogy Meteor, kevesünknek ugrik be A gárdista című sláger. Amint azonban beugrik, máris rávágjuk: Demjén Rózsi. Ez a sláger 1969-ből megelőlegezi a későbbi Bergendy hangzását. A Meteor a Demjén fivérek zenekara. Persze nem ilyen egyszerű a dolog. A Meteor eredetileg a Dogs nevet viselte. A kutyákban Zalatnay Sarolta és Komár László énekeltek (hasonlóan a Scampolóhoz), az ő megürült helyükre érkezett Rózsi és bátyja, Százlábú. 1967 nyarán a Dogs játszott először Jimi Hendrixet Magyarországon – nagyjából egy időben a Liversinggel. Azzal a bandával, ahová egy évvel később átszerződtek Demjénék. Az új esztendőben Rózsi visszatér a Dogsba, amely ORI-nyomásra felveszi a Meteor nevet.
A kislemez B oldalas Kívánj te is nekem szép jó éjszakát című Demjén Ferenc dal verse-je szvinges témája dögös, noha nem hangzik ismeretlenül, azonban a hozzápasszított refrén némileg elveszi a szám svungját. A verse nyugati, a refrén keleti.
Ha Apostol zenekar, akkor Nehéz a boldogságtól búcsút venni, Nincs szerencsém, Homokvár, légvár, kártyavár, Nem tudok élni nélküled, Okosabban kéne élni… mindenekelőtt ezek a slágerek visszhangzanak fülünkben. Az esti utcán címet viselő Németh Zoltán-kompozíciót mintha bizony egy másik együttes játszaná. Na ja, a dal még 1971-ből való, amikor Aranydiplomát nyertek a salgótarjáni Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztiválon. Még nem Meződi József Fater énekel, ő majd 1973-ban csatlakozik.
Akkor nem történik stílusváltás, kitartottak a jazz-rock mellett, ám mivel kislemezüket nem követte LP, Janus-arcúvá váltak, s a progresszív számok mellé írták a slágereket. Albumra mégis hét esztendőt kellett várniuk. Történt ugyanis, hogy Erdős Péter a Neoton konkurenciáját látta az Apostolban. Az 1978-as korong annyiban elkésett, hogy a csapat kettévált, a többiek folytatták Az esti utcán hangulatában.
Szerepel a lemezen a Kex egyetlen kislemezének A oldalas száma, az Elszállt egy hajó a szélben. Mivel a dal, ellentétben a többivel, közismert, ezért ugorgyunk.
Ez a Qualitons Kexek lemezéről való feldolgozás
A Non-Stop legnagyobb slágere, a Szép Margit 1972-ben jelent meg kislemezen, ennek B oldalán kapott helyet a Szelíd tüzek. Az évben a Kexből érkezett Somló Tamás énekelt a zenekarban, hogy hamarjában továbbálljon az LGT-be. Előtte, utána Turai Tamás vitte a frontemberi szerepet. Szintén a Kexből igazolt át Závodi János, aki példás gitárszólót hagyott emlékül a korongon, hogy a dobos Köves Miklóssal csatlakozzanak a Som Lajos alapította Piramishoz. A figurista doboláshoz passzol Benkő Róbert virgás basszusgitározása. Miután a basszeros meghallotta Miles Davis Kind of Blue című albumát, nosza, megvette Som Lajos fehér bőgőjét, elvégezte a jazz tanszakot, s vált a hazai jazzszíntér alapemberévé.
Eztán a Non-Stopnak még egy jó éve volt, az 1974-es. Zádor István billentyűs, alapító és Závodi János mellett a P. Mobil basszusgitáros-énekese, Losó László, Gerdesits Ferenc énekes a Fermből, Solti János, a Theatrum dobosa és Angyal József, a Pop fuvolása, szaxofonosa álltak a Budai Ifjúsági Park színpadára. Olyan ledorongoló kritikát kapott a bemutatkozó buli, hogy a csapat hamarosan szétszéledt.
Az Echo szintén az „egyszámos” zenekarok sorát gazdagítja. Jelen korongon azonban nem a Gondolsz-e majd rám szerepel, hanem a Boldogságból építettem című dal. Az 1970-es kislemez három esztendővel nagy slágerük után jött ki. Hamisítatlan beatzene, amivel nem lenne nagy baj, csak hát olyan lemezek jelentek meg akkor, mint a Led Zeppelin III., a Doorstól az L. A. Woman és a Morrison Hotel, a Pink Floyd Atom Heart Motherje, Jimi Hendrix Band of Gypsyse vagy a Black Sabbath bemutatkozó anyaga, az In Rock a Deep Purple-től, az ELP és a Uriah Heep első albuma, a King Crimson Lizard-ja – szóval, hol volt már a beatzene a vasfüggöny túloldalán.
Az Echo csinált furcsaságokat. Például 1966-ban – ekkor érkezett a billentyűs-frontember Varannai István – a Kis Bence című mondókát ráénekelték a Rolling Stones Off the Hook nótájára. Függetlenül attól, hogy az 1964-es Stones-EP B oldalán a Little Red Rooster Willie Dixon kompozíciója, az Off the Hook saját dal, noha Nanker/Phelge név alatt jelent meg, amely nem létező szerzőpáros az 1963 és 65 közti kollektív dalok „szerzője”, azt biztosra vehetjük, hogy a hanglemezgyár semmiféle jogdíjat nem fizetett, amely gyakorlat jellemezte a létező szocializmus intézményeit, a rádiót, a televíziót is.
1971-ben a muzsikusok megismerhették, milyen zenét hallgatnak nyugaton, amikor a vendéglátózás mellett döntöttek, majd kint is maradtak az NSZK-ban.
Pápay Faragó László a Syrius frontembereként hódította a tinilányok szívét az Így mulat egy beates magyar úr korszakában, majd távozott, tudniillik nem kívánt részt venni a zenekar progresszív rock fordulatában. Létrehozta a Juventust. Míg egykori együttese legendás, Ausztráliában kiadott lemeze, 1972-ben megjelent magyar cím alatt: Az ördög álarcosbálja, a Juventus kijött a Kék égbolt / Egy pont a térben EP-vel. Ez a formáció az 1968-as – Pápay Faragó felesége, Ambrus Kyri által elnevezett – megújított változata.
A dalszerző Sipos Péter basszusgitárossal, aki a Hungáriából érkezett, majd tért vissza oda. Később messzebb utazott, a Hungária Beatles-korszakában (a Rock and Roll Party előtt), Kanadába disszidált, ahol dalt írt Céline Dionnak, meg komponált egy csomó menő musicalt. Sipos magával hozta a Juventusba Csomós Péter gitárost. Ám az Egy pont a térben-ben nem ő, hanem Tátrai Tibor ráz elképesztően nagyot, ő volt a szólógitáros, mígnem még a kislemez esztendejében a Syriusba igazolt. A Juventusban hagyta egykori, majd későbbi zenésztársát, a dobos Csurgay Attilát, aki Sipossal a Hungáriában folytatta, méghozzá a Tibuszt váltó Kékes Zoltánnal.
Komoly jövés-menés zajlott. A megszűnés előtt itt tolta Póka Egon és Szénich János, hogy kisvártatva megalapítsák a Hobo Blues Bandet.
A Scampolóban szintén megfordult majd’ mindenki. Mindenekelőtt a villámkezű Faragó Judy István, aki a Levegőben című 1972-es nótát jegyzi. Ám a banda bő évtizeddel korábban alakult, hogy Magyarországon az első amatőr beatzenekar legyenek, amely rock and rollt játszott. Mi mást, hiszen a mikrofonnál Komár László állt. A Scampolo instrumentális muzsikát tolt, mígnem a Baross utcai munkásszállón lakó Judy találkozott a szemközti házban élő Komárral, s elhívta énekesnek.
Az 1963-as, első magyarországi beatkoncerten a legvadabb produkciót nyújtották. A KISZ Budapesti Bizottsága afféle tehetségkutatót szervezett amatőr beategyütteseknek, amelynek zárásaként a legjobbak felléphettek a Sportcsarnokban. (Ez 1941-es átadóján a Nemzeti Sportcsarnok nevet kapta, s az első fedett magyarországi sportcsarnokot tisztelhettük benne. 2010 óta Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok.) Ennek színpadára léphetett az Illés, a Metro, az Omega (Koncz Zsuzsával), a Scampolo és a Benkó Dixieland Band. No, ebből kerekedett a botrány, mivel a fiatalok megdobálták a jazzmuzsikusokat, lévén beatzenét akartak.
A következő évben Komár László mellé bevették Zalatnay Saroltát. Itt muzsikált az Omega előtt Mihály Tamás és Presser Gábor. Az új évtizedben aztán radikális stílusváltás következett, erre emlékeztet a Levegőben című szám, amelyet Bontovics Kati énekel.
