guitar-756326_960_720


A módosításokat az Artisjus a 2017-es felosztásoknál már alkalmazza.

 

Mindezek mellett az Alapszabály is módosult egy új európai irányelv alapján. A legfontosabb változás, hogy mostantól a tagsági jogokat elektronikus úton is lehet majd gyakorolni. Ez tehát azt jelenti, hogy a négyévente megtartott tisztújító választásra ezentúl nem egy gyűlés keretein belül kerül sor, hanem az Artisjus online rendszerében is lehet majd jelölni, választani.

 

A legfontosabb változások

A könnyűzenei rendezvényeket, koncerteket érintő változás egyik része a több fellépős rendezvényekre vonatkozik. A korábbi tapasztalatok alapján a Küldöttgyűlés racionalizálta a több fellépős rendezvényeknél alkalmazott felosztási szabályokat, mégpedig azzal a céllal, hogy a szerzői jogdíjakat a lehető leghamarabb kifizethessék. Eddig ugyanis a jogdíjak kifizetését megakadályozhatta, ha egy rendezvényről nem érkezett be időben minden fellépő műsora, az úgynevezett setlist. Ez a probléma elsősorban a magyar és külföldi zenekarokat nagy számban felvonultató fesztiváloknál jelentkezett, ahol akár több évet is csúszhatott a jogdíjak felosztása. A mostani változtatásnak köszönhetően a fellépők fellépési időtartama, ennek hiányában pedig a fellépők száma arányában kell a szervezetnek a befizetett jogdíjat szétbontania és felosztania. Így az együttes fellépése után járó szerzői jogdíj akkor is kifizethető lesz, ha a többi zenekar műsora valamilyen oknál fogva még nem érkezett be az Artisjushoz.

band-691224_960_720

 

A másik változtatás a koncertműsorok forrásához kapcsolódik. Mostanáig, ha a rendezvény szervezője és maga a fellépő is beküldte a setlistet az Artisjushoz, akkor jogdíjfelosztáskor a magától a szervezőtől kapott adatokat kellett figyelembe venni. Ez a helyzet viszont sajnos gyakran bizalmatlanságot és feszültséget szült a szervezők és a zenekarok között. A mostani változtatásnak köszönhetően, ha a rendezvény szervezője és a fellépő egyaránt beküldi a setlistet, akkor a jogdíjfelosztást a fellépőtől kapott adatok alapján kell elvégezni.

 

A változtatás a dj-fellépéseket is érinti, hiszen eddig ezek elsősorban gépzenei felhasználásnak minősültek, a befolyt jogdíjakat így a gépzenei jogdíjalapon belül osztották fel. Élőzenei, vagyis koncert jogdíjat csak akkor kaphattak az elhangzott dalok szerzői, ha a szervező/vendéglátóhely önálló koncertként kezelte és jogosította a dj fellépését az Artisjusnál. Ezentúl viszont a dj-fellépéseket a könnyűzenei koncertekkel azonos módon kell kezelni, ha azok 120 percnél nem hosszabbak és a szervező élőzenei rendezvényként kezeli és jogosítja őket az Artisjusnál vagy ha olyan vendéglátóhelyen történik a fellépés, ahol egy évben különböző fellépőkkel legalább 12 élőzenei rendezvényt szerveznek. Ez a módosítás tehát lehetővé teszi, hogy egyre több dj-fellépés után valóban azokhoz a szerzőkhöz jusson el a jogdíj, akiknek a dalai elhangzottak.

blurry-1854113_960_720

 

Mindezek mellett a komolyzenei rendezvényekkel kapcsolatos szabályok is megváltoznak. Eddig az adott évben komolyzenei rendezvények után befizetett teljes jogdíjat egy közös jogdíjalapba gyűjtötte az Artisjus, és a művek műfaja, az elhangzások száma és időtartama alapján arányosan osztotta el. Mostantól azonban, a kiegyensúlyozottabb felosztás kialakítása érdekében degresszív szorzót vezetnek be. A módosítás lényege tehát a következő: ha egy zeneművet jelentősen többet játszanak, mint az adott felosztási évben elhangzott többi zeneművet (meghaladja az átlagos műelhangzás nyolcszorosát) és jellemzően ugyanaz a szervező áll a rendezvények mögött, akkor a zeneműre eső jogdíjak kiszámításánál egy 1/5-ös degresszív szorzót kell alkalmazni, mely azt jelenti, hogy e ponton túl már nem növekszik a kifizetett jogdíj.

 

Televíziós műsorokban felhasznált zenék

A televíziós felosztáson belül a funkcionális zeneművek számára egy külön jogdíjalapot alakított ki az az Artisjus. Eddig a televíziós sugárzás után fizetett jogdíjakból két alapot kellett képezni, tehát 50 százalék vonatkozott a televíziós műsorokban és 50 százalék a filmekben felhasznált zenék számára. Ezentúl viszont 45 százalék jut a televíziós műsorokban felhasznált konkrét zenékre (például videóklipek), 15 százalék a funkcionális zenékre (például szignálok, háttérzenék) és 40 százalék a filmekben felhasznált zenékre. További újdonság még, hogy a funkcionális zenék esetében csatornánkénti felosztást kell alkalmazni. A Küldöttgyűlés ezzel a változtatással egy kiegyensúlyozottabb felosztást kíván megteremteni a funkcionális és konkrét zenefelhasználások viszonylatában, és egyformán tekintettel akar lenni minden alkotói csoport érdekére.

 

Filmekben felhasznált zenék

A filmekben felhasznált zenékhez kapcsolódó elszámolás esetén kétféle típus létezik: a televíziós és a moziban történő vetítés. A filmzenei jogdíjak játszottság szerinti felosztása úgynevezett zenefelállítás alapján történik. A zenefelállítást a film gyártója adja le az Artisjusnak. Ez tartalmazza a film címét és hosszát, a filmelőállító megnevezését, a filmben felhasznált zeneművek címét, a szerzők (zeneszerző, szövegíró, átdolgozó stb.) nevét és a zeneművek időtartamát a filmben. Eddig a filmek akkor is szerepelhettek a jogdíjfelosztásokban, ha a zenefelállítás még nem érkezett be az Artisjushoz, ezentúl viszont, amíg nem érkezik be a zenefelállítás, addig a film nem szerepelhet a jogdíjfelosztásban.

drums-755530_960_720

A változtatások kapcsán Dr. Tóth Péter Benjaminnal, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatójával beszélgettünk.

 

Az Artisjus legfőbb döntéshozó szerve több ponton is módosította a jogdíjfelosztási szabályzatot. Mikor volt a legutóbb ilyen nagy volumenű módosítás?

A szerzők folyamatosan beszélgetnek egymással a felosztási szabályokról, az utóbbi pár évben egy külön erre a célra felállított csapat ? a Felosztási Munkacsoport ? foglalkozik ezeknek az előkészítésével. Ilyen nagyobb volumenű változás ritkán történik, de az utóbbi években a zenefelhasználás jelentősen változott mind a tévékben, mind az élőzenei színtéren, ezért volt szükség a módosításokra.

 

Több területet is érint a változás. Mi alapján döntöttek a módosításokról?

A döntések mindig a szerzők közötti egyeztetések eredményeként változnak. Ha több érintett csoport van, akkor külön beszélgetések is létrejönnek ? ez történt a mostani változtatásnál is. Például a rádiós-televíziós szignálzenéket, használati zenéket írók csoportjával zajlottak egyeztetések, de a komolyzenei alkotókkal is külön beszéltünk.

 

A legtöbb változás a könnyűzenei koncerteket, rendezvényeket érinti. Miért volt szükség a változtatásokra ezen a területen?

Hamarosan indul egy olyan új, online rendezvénybejelentő szolgáltatásunk, amely kiváltja a korábbi papíros ügyintézést. Ezzel párhuzamosan átnéztük a teljes jogosítási, adatfeldolgozási, jogdíjfelosztási folyamatunkat. Az egyik legpraktikusabb változás, hogy a több fellépős rendezvényeknél ? ahonnan sokszor nem érkezik teljes körű elhangzási adat ? a jövőben nem kell bevárni az előadó zenekarok többségének műsorát, hanem már egyetlen setlist alapján fel tudjuk osztani a jogdíj rá eső részét.

 

A dj-fellépéseket is érinti a változás. Ez miért fontos?

A dj-fellépések esetén a korábban évtizedekig jól működő ?élőzene ? gépzene? felosztás nem működik. Ezen a területen ugyanis a felosztási szabályaink lényege az, hogy az élőzenei elhangzásoknál pontos elhangzási adatok alapján történik a jogdíjak felosztása ? míg a gépzenei jogdíjakat más elhangzások adataira (például rádiós, tévés játszási adatokra) osztjuk rá.

A dj-fellépés fogalma egyes esetekben olyan helyzeteket takar, ahol a dj valódi előadóművészként élőben hozza létre a műsort ? más esetekben a dj egyszerűen a dalokat válogatja-váltogatja élőben. Ezt a különbséget több ezer fellépés esetén nem lehet egyenként vizsgálni, ezért olyan megoldást kerestünk, ami a szubjektív értékeléstől független.

Így mostantól egyértelmű, hogy a vendéglátóhelyeken és diszkókban fellépő dj-k után befizetett jogdíjat egyszerű gépzenei felosztással kezeljük ? viszont a koncerthelyszíneken, fesztiválokon, zenei klubokban fellépő dj-k után beérkező jogdíjat az élőzenei fellépésekhez hasonlóan, tehát a pontos elhangzási adatok alapján fizetjük ki.

 

Mi a céljuk ezekkel a módosításokkal? Mit várnak a mostani változtatásoktól?

A változtatásoknak az a célja, hogy a szerzői jogdíj a lehető legkiszámíthatóbb jövedelmi forrás legyen a zeneszerzőknek, a szövegíróknak. Minden ilyen módosítás ezt szolgálja.

Készítette: Tóth Eszter

Fotó: pixabay.com