?Három törvény módosítása történik meg egyidejűleg: a két érintkező törvény közül az egyik a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvénynek a módosítása, amely pontosító jellegű módosítás lesz, vagyis megpróbáljuk az archiválás kérdéskörében követni az idők szelét? ? mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumában április 25-én tartott sajtótájékoztatón dr. Hoppál Péter. Kifejtette: a törvényjavaslat arra ad lehetőséget, hogy ne csak papír alapon lehessen archiválni, hanem az elektronikusan keletkezett másolatokat is hitelesnek tekintsék. Emellett pontosítják a műteremlakások kijelölésének módját is, valamint a kulturális törvény módosításait is végrehajtják, méghozzá szakmai szempontok figyelembe vételével.

 

A Kultúráért Felelős Államtitkárság több éves konzultáció után tett javaslatot a A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények pontosító jellegű módosítására, a törvény preambulumában pedig általánosságban szeretnék meghatározni a kulturális alapellátások körét. A hagyományőrzéssel, a néphagyomány ápolásával kapcsolatos állami feladatok koordinálása a javaslat értelmében a Hagyományok Háza feladata lehet, amely kilenc magyarországi és hét határon túli központot alakíthat ki annak érdekében, hogy teljes körűen el tudja látni a feladatát ? hangsúlyozta dr. Hoppál Péter, majd azt is elmondta: a módosítások között szerepel a megyei jogú városokban működő könyvtárak megyei hatókörű intézményként való definiálása. A közművelődési terület a legerősebben szabályozott a törvényben, melynek keretében újrapozícionálást is végre kívánnak hajtani: a korábbi közművelődési tanácsokat kulturális szervezetekből álló közművelődési kerekasztalok válthatják fel abban az esetben, ha erre egy adott megyei jogú városban igény van.

 

A törvénymódosítás szintén kiemelt területe Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény tervezett módosítása. A módosítás szerint a vezetői munkakörök továbbra is kizárólag nyílt pályáztatás útján lesznek betölthetőek, ugyanakkor a vezetői munkakörök pontos feltételei, az eljárás rendjének szabályai a törvényhozási szintről rendeleti szintre kerülhetnek le. Dr. Hoppál Péter kiemelte: a fenntartók visszajelzése alapján a vezetői munkakör betöltéséhez feltételként öt év előadó-művészeti szervezetben eltöltött szakmai tapasztalatot vagy három év vezetői tapasztalatot javasolnak, szemben az eddig előírt ötéves vezetői tapasztalattal. A fenntartó önkormányzatoknak továbbra is lesz lehetősége a pályázatokat véleményező szakmai bizottságok javaslata ellenében kinevezni az előadó-művészeti szervezetek új vezetőit, a tervezett módosítás értelmében azonban ebben az esetben döntésüket indokolniuk kell a tárcavezető miniszternek ? tette hozzá dr. Hoppál Péter, majd elmondta: eredménytelen vezetői pályáztatás esetén a módosítás az eddigi 30 napos újrakiírási határidő helyett 60 napot javasol, emellett pedig arra is kitér, hogy amennyiben egy szervezetnek nem sikerül új vezetőt választania, a most előírt 12 hónap letelte után még újabb 12 hónapig megtarthatja kiemelt vagy nemzeti besorolását, vele pedig az állami támogatást.

 

A sajtótájékoztatón Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kiemelte: nagy örömmel vették a tervezett törvénymódosítást, hiszen az figyelembe veszi, hogy a kulturális intézmények jelentős részét a megyei jogú városok tartják fenn. ?A törvénymódosításnak köszönhetően egységes kulturális szolgáltatás tudunk majd nyújtani, mely egyaránt lehetőséget ad a tudás átadására és a turisztikai fejlődésre.? A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény már elavult volt, ezért nagy szükség volt a módosításra, mely arra is lehetőséget ad, hogy a megyei jogú városok intézményei szakmai önállóságot kapjanak. ?Most arra nyílik lehetőség, hogy a helyiek döntsenek és határozzák meg működési kereteiket? ? mondta el Szita Károly, majd kiemelte: arra kéri a tárcát, hogy készíttessenek egységes szoftvert a levéltári anyagok digitalizálásához, valamint nyújtsanak segítséget abban, hogy az önkormányzatok eleget tudjanak tenni az elmúlt években a múzeumokba került hatalmas mennyiségű műtárgy leltározása terén előírt szabályoknak a határidők kitolásával, vagy humánerőforrás átcsoportosításával.

 

Vasvári Csaba, a Színházművészeti Bizottság elnöke elmondta: alapos szakmai előkészítést követően és a színházszakmai szervezetek egyetértésével lépnek életbe ezek a javaslatok, amelyek egyszerre szolgálják a pályázók, a fenntartók és a nyilvánosság érdekeit is. Megjegyezte: a tervezett módosítások előírják a pályázók személyes meghallgatását is, ami eddig nem volt kötelező, ám nagyon hasznos és egyértelműen kijelenthető, hogy a pályázók érdekeit szolgálja.

 

Ahogy a sajtótájékoztatón kiderült: a tervezett törvénymódosításoknak köszönhetően átláthatóbb, pontosabb és egységesebb működés valósulhat meg.

 

Tóth Eszter/MTI

Fotó: Papp Eszter