Vámbéry, az igaz úton járó tanító

Az Egy magyar dervis Közép-Ázsiában – a keletkutató Vámbéry Ármin című, az Ybl Budai Kreatív Házban nyílt kiállítás a híres polihisztor életébe és munkásságába avat be korabeli dokumentumokon és tárgyakon keresztül. A tudós valódi tizenkilencedik századi figura, ám a kiállítás a huszonegyedik század emberének is tartogat meglepetést, érdekességet.

Az 1832-ben született Vámbéry izgalmakban bővelkedő pályája legmerészebb fantáziánkat szárnyalja túl. A mélyszegénységben született Vámbéry nagy nehézségek árán, tehetségének köszönhetően jutott egyre előbbre pályáján. 1857-ben a Magyar Tudományos Akadémia segítette abban, hogy egy isztambuli tanulmányúton fejlessze török nyelvtudását. Az Oszmán Birodalom jeles képviselőivel került kapcsolatba, többeket tanított is közülük. Ekkoriban ragadt rá a Resid efendi, azaz az igaz úton járó tanító elnevezés. 1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként hosszú útra indult Közép-Ázsiába. A gazdag ismeretszerzés több fontos könyv megírását tette lehetővé, ezek közül kiemelkedik a Keleti életképek, Az Iszlám a XIX. században vagy a Nyugat kultúrája Keleten című. A későbbiekben több fontos tisztséget töltött be Magyarországon, élete utolsó pillanatáig dolgozott. 1913-ban halt meg Budapesten.

„Vámbéry Ármin, mint a legtöbb lángész, nem haladt életében szűk, egyoldalú pályán. Szintétikus elméje az egészet látta és a nagy összefüggéseket kereste. Az a kép, amely ilymódon felvetült szellemében, részleteiben lehetett elnagyolt, apróbb hibák is betolakodtak és ottfelejtődtek, de az egész mégis harmonikus kép volt. Ez a szemlélet csak sokoldalú tehetség eredménye lehetett és Vámbéry munkássága oly sokoldalú, hogy nehéz meghatározni helyét az irodalomban: nyelvész, ethnografus, földrajztudós, politikus vagy elragadó író volt-e" – írta a Nyugat folyóiratban közölt cikkében Vámbéryről Germanus Gyula orientalista.

A világszerte ismert és elismert tudós beutazta Törökországot, Perzsiát, megfordult Afganisztánban, s mindig értően viszonyult az iszlám kultúrához. Munkássága nélkül nehézkesen beszélhetnénk itthon turkológiáról, aminek az alapjait gyakorlatilag ő fektette le.

A két helyiségben berendezett tárlat keleti tárgyakból, papír- és viaszszobrokból áll össze. Az átgondolt koncepció segíti a látogatót, hogy könnyen tájékozódjon a kiállítótérben. Különlegesség, hogy betekintést nyerhetünk Vámbéry leveleibe, írásaival, ereklyéivel, könyveivel, korabeli képekkel, térképekkel ismerkedhetünk meg. Ezekből is látszik, milyen személyiség lehetett Vámbéry.

A kiállítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a kelet világa iránt is nyitottak és fogékonyak legyünk, megértsük, mennyire összetett és izgalmas az iszlám kultúra és gondolkodás.

A két terem közt a háttérben török és távol-keleti zene szól, hogy még jobban otthon érezzük magunkat a Vámbéry bejárta rejtélyekben.

A Magyar Tudományos Akadémia Kelet-gyűjteményéből válogató, ingyenesen látogatható kiállítás 2020. január 26-ig tekinthető meg.

Fotók forrása: Ybl Budai Kreatív Ház