Elpusztítja a világunkat, vagy a boldog jövőbe röpíti az emberiséget a mesterséges intelligencia? Erre még a mai kor legnagyobb koponyái sem tudnak biztos választ adni. A kérdésről a téma kiváló szakértőjét, Szegedy Balázst faggattuk.

Artificial intelligence, conceptual illustration. (Photo by KTSDESIGN/SCIENCE PHOTO LIBRARY / KTS / Science Photo Library via AFP)
Fotó (illusztráció): Science Photo Library via AFP / KTS

A mesterséges intelligencia (MI) működését csak kevesen értik, annál többen tartanak tőle. Okkal?

A mesterséges intelligencia (MI) ma már szinte mindennapos fogalommá vált, ám kevesen tudják, hogy milyen széles körű és változatos. Jelenleg a leggyakrabban alkalmazott MI-forma a neurális hálózatokon és azok tanításán alapul. Ezek rugalmas rendszerek, amelyeket eredetileg az emberi agy működése inspirált, a több évtizedes kutatómunka során azonban számos mérnöki újítás született, amelyek mára jelentősen eltávolodtak a biológiai alapoktól. Egy neurális hálózat működése sok millió vagy akár sok száz milliárd változtatható paramétertől függ. Ezek a paraméterek a tanulási folyamat során folyamatosan módosulnak. A neurális hálózatok alkalmazkodóképességét jelentősen befolyásolja a felépítésük. Hogy milyen típusú feladatok megoldására lesznek alkalmasak, azt elsősorban a hálózatok architektúrája határozza meg. Ezek megtervezése komoly mérnöki és tudományos kihívást jelent. A mesterséges intelligencia egyik legismertebb példája a csetbotok világának része: a ChatGPT. Ez a rendszer úgynevezett transzformer típusú neurális hálózaton alapul, amit hónapokon át, széleskörűen elérhető elektronikus nyelvi anyagok felhasználásával tanítottak.

Ez a találmány világszerte minden korábbi technológiai újításnál jóval sebesebben terjed. Jövőkutatók már sok évvel ezelőtt jelezték, hogy egyszer elérkezik az idő, amikor a szingularitás korszakába érünk, vagyis a tudományos vívmányok létrejötte olyan módon gyorsul fel, hogy a hétköznapi ember számára követhetetlenné válik. Ön szerint már itt tartanánk?

Nem gondolom, hogy elértük a technológiai szingularitást. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy ez egyáltalán be fog-e következni. Van olyan vélemény, amely szerint a mesterséges intelligencia fokozatosan az életünk részévé fog válni, ugyanúgy, mint a számítástechnika és a hozzá kötődő újdonságok. Szerintem azonban drámaibb lesz a változás, és legkésőbb tíz-tizenöt éven belül eljön valami, amit technológiai szingularitásnak hívhatunk. Gondoljunk bele: a mesterséges intelligencia az első olyan találmány, ami arra is képes lehet, hogy újabb találmányokat hozzon létre, valamint hogy önmagát fejlessze. Ha ez bekövetkezik, akkor nagyon gyorsan, akár hónapok leforgása alatt olyan önfejlesztő spirál jöhet létre, aminek a következményei a jelenlegi tudásunkkal szinte megjósolhatatlanok.

Mi napjainkban az MI kutatásában a legfrissebb fejlemény?

A mesterséges intelligencia által generált magas minőségű, eredeti képek és szövegek már nem számítanak újdonságnak. Az egyik legizgalmasabb új terület a videók generálása. Úgy tűnik, hogy 2024-ben jelentős áttörésekre számíthatunk ezen a fronton. Játsszunk el a gondolattal, hogy néhány mondatban felvázolunk egy filmötletet, és a mesterséges intelligencia ennek alapján néhány napon belül többórás, személyre szabott filmet hoz létre. Bár jelenleg még nem állunk ezen a szinten, ha a fejlődés ebben az ütemben folytatódik, csupán néhány év kérdése a dolog. Ha ezt továbbgondoljuk, akkor az az idő is eljöhet, amikor saját virtuális valóságokat generálhatunk az MI segítségével, és barangolhatunk bennük.

A ChatGPT szerint a hozzá intézett kérdések túlnyomó többsége az aznapi időjárásra vonatkozik, illetve arra, hogy az emberek mit főzzenek hétvégére, és azt hogyan lehet elkészíteni. Valójában miféle területeken hasznosul most leginkább az MI?

A válasz nagyban függ attól, hogy ipari, tudományos vagy személyes felhasználásról beszélünk. Mindhárom területre vonatkozóan számos példát találhatunk. Az én életemben például hatalmas könnyebbséget hozott a gépi fordítás fejlődése. Számomra és a kollégáim számára is nagyon hasznos, hogy a ChatGPT képes működő programkódrészek létrehozására, ami jelentősen felgyorsítja a programozást. Az MI a tudományos kutatásokban is nélkülözhetetlenné vált. Példaként említhető a Google DeepMind által fejlesztett AlphaFold rendszer, amely képes előrejelezni a fehérjék összehajtódását. Ez a terület korábban rendkívül bonyolultnak számított, ez az új technológia igazi áttörést hozott. Kutatócsoportunk évek óta dolgozik olyan projekteken, amelyek az orvosi diagnosztikában alkalmazzák az MI-t, ez a gépi látás drámai fejlődésének is köszönhető. Úgy gondolom, hogy az orvosi alkalmazások terén hamarosan sokkal nagyobb változásokat is tapasztalhatunk majd. Az ipari szférában is számos olyan példa sorolható, mint a robotika fejlődése vagy az önvezető autók. Ez azt mutatja, hogy az MI alkalmazása rendkívül sokrétű és folyamatosan bővülő terület.

Az MI általam ismert első megjelenései a tudományos-fantasztikus filmekből ismerősek. A Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia című mozidarabban a HAL nevű computer önálló tudatra ébred, és meggyilkolja az egyik űrhajóst. Számolnia kell az emberiségnek ilyen veszélyekkel? Milyen kihívások várhatók az MI fejlődése során?

Az említett lehetőséget nagyon is el tudom képzelni. Azt azonban tisztázni kell, mit jelent az, hogy valami önálló tudatra ébred. Az öntudat eredete talán az egyik legmisztikusabb filozófiai kérdés. Például ha egy MI-rendszer teljesen emberi viselkedést mutat, akkor vajon érez is valamit, vagy ezt csak mi vetítjük bele a hozzánk való hasonlóság alapján? A problémát leginkább abban látom, hogy az öntudat terén nagyon kis mintából dolgozunk. Saját tapasztalatból lényegében csak az emberi típusú öntudatot ismerjük. Ebből kifolyólag, ha valami (pl. egy csetbot) ember­szerű viselkedést mutat (úgy tűnik, hogy akarata van, kreatív; úgy beszél, mintha lennének érzései), akkor hajlamosak vagyunk megelőlegezni neki az öntudatot. Megérzésem szerint ez a gondolkodás sántít. Abban bízom, hogy az MI előretörése filozófiai forradalmat fog kikényszeríteni, amelynek eredményeként jobban megértjük majd önmagunkat és az öntudat fogalmát.

Lehet hallani arról, hogy bizonyos politikusok és tudósok számos, az MI-vel kapcsolatos kutatást szeretnének betiltani. Miért látják ezt szükségesnek?

Szinte tapintható az MI-kutatásoktól való egyre növekvő félelem a társadalomban. Ennek egy része arról szól, hogy sok ember munkája már most veszélyben van. Bizonyára sokan hallottak a forgatókönyvírók sztrájkjáról. A jövőben az MI-tól való félelem következtében valószínűleg sokkal több ilyen tömeges megmozdulás lesz. Ennek a szorongásnak egy másik része abból adódik, hogy mivel az MI-nak egyre több döntésben lesz szerepe, kicsúszhat az irányítás az emberiség kezéből. Én úgy gondolom, hogy az MI fejlődését sokkal nehezebb kontrollálni, mint például azt, hogy kinek lehet atombombája. Ez azért van így, mert az MI eleve sokkal tágabb fogalom. Meglepően egyszerű és hozzáférhető algoritmusokról beszélünk, amelyek gyakran hétköznapi számítógépeken is futnak. Fogalmam sincs például, hogy a hatóság hogyan mondaná meg egy Pythonban írt kódomról, hogy az mesterséges intelligencia-e. Az is kérdés, hogy mit jelent egy kutatást betiltani. Az egyetemeken esetleg le lehet kutatásokat állítani, de ha például valaki otthon programozgat, akkor kutat-e vagy sem? Összefoglalva úgy gondolom, hogy lesznek ugyan tiltások, de ezt a folyamatot alapvetően nem lehet megállítani. Azt kell kitalálni, hogy hogyan szervezzünk rá működőképes társadalmat.

Miként lehet biztosítani az MI etikus fejlődését, különös tekintettel arra, hogy bizonyára néhány lator állam is fejleszti a saját modelljeit?

Biztos vagyok benne, hogy szükségesek lesznek olyan szabályozások, amelyek az MI etikus fejlődését biztosítják. Mint az előző válaszomban elmondtam, abban nem hiszek, hogy ez kutatások betiltását fogja jelenteni. Ám az adatvédelmi törvényekhez hasonlóan szerintem szükség van olyan szabályozásra, amely garantálja a magánszféra védelmét. A mesterséges intelligencia ugyanis hatékony eszköze lehet annak, hogy sok emberről adatokat gyűjtsenek az internet segítségével, és visszaéljenek velük. Az emberek hatékony megfigyelése amellett, hogy üzleti érdekeket szolgál, a diktatúrák működését is megkönnyíti, és sajnos elősegítheti megdönthetetlen diktatúrák létrejöttét. Ehhez kicsit hasonló aggodalom, hogy az MI segítségével könnyebb lesz tömegeket manipulálni, választási eredményeket befolyásolni. A politikusok számára olcsóbb csetbotokat használni, mint kommentelő-hadsereget létrehozni. A rengeteg lehetséges veszélyből ezzel csak egészen pici ízelítőt adtam. Valószínű, hogy a társadalomtudósok egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy ezeket a veszélyeket számba vegyék, és mérlegeljék, milyen szabályozás szükséges. Én is nagy problémának látom azt, amit a lator államok, lator cégek vagy bűnszervezetek a mesterséges intelligencia szempontjából jelentenek. Csak remélni tudom, hogy az alkalmazása nem fog újabb háborúkhoz, katasztrófákhoz vezetni.

Milyen módon járulhat hozzá az MI a társadalom fejlődéséhez? Máris hallani, hogy számos szakmában komoly munkanélküliséget generálhat.

Többféle típusú fejlődés van, és ezek néha ellentmondanak egymásnak. Van tudományos, technológiai, gazdasági és kulturális fejlődés. De a fejlődés fogalmát úgy is érthetjük, hogy a társadalom szerkezete minél jobban garantálja az ember kiteljesedését, boldogságát. Hívjuk az utolsót társadalmi fejlődésnek. Általában magától értetődőnek vesszük, hogy ezek a fajta fejlődések erősítik egymást, de ez nem mindig van így. Az ipari forradalom sem vezetett rögtön az életszínvonal emelkedéséhez. Gondoljunk például a gyerekmunkára vagy a géprombolásra. Sok kisérletezés és küzdelem árán sikerült végül olyan kiegyensúlyozott társadalmi berendezkedéseket kialakítani, amelyekben az emberek többsége profitálhat a fejlődésből. Attól tartok, hogy az MI-forradalomnak is lesz egy kevésbé csendes szakasza, amelynek során megújulnak a társadalmi formák. Ez az út rögösnek ígérkezik, de mire a végére érünk, olyan társadalmi berendezkedés jöhet létre, ami magasabb szintre emeli az embert.

Milyen hatása lehet az MI-nak az iparra és az egészségügyre?

Hatalmas potenciált látok az MI-ban arra vonatkozóan, hogy egy csomó fontos probléma megoldásához vezessen el. Például egyre valószínűbb, hogy a klímaváltozást a jelenlegi eszközeinkkel nem tudjuk időben megállítani. Leginkább abban látom a megoldás lehetőségét, ha viszonylag gyorsan sci-fibe illő technológiák birtokába jutunk, amelyek segítségével hosszú távon fenntartható civilizáció hozható létre. Gondoljunk bele, hogy száz év milyen kis idő az emberiség történetében, és hogy az utóbbi időkben mennyi szemetet termeltünk, mennyi fosszilis energiahordozót égettünk el, milyen nagy részét pusztítottuk el a természetnek. Abban bízom, hogy az MI-hoz kapcsolódó technológiai robbanás olyan új ipari forradalomhoz vezethet, amelynek következtében nagyobb szerepet kap majd a fenntarthatóság. Az egészségügy a másik nagy terület, ahol rengeteg lehetőséget látok. Mind a diagnosztikában, mind a gyógyszeriparban nagy áttörésekre számítok. Jelenleg minden gyógyszer kifejlesztése rengeteg kutatást és tesztelést igényel, ami hosszú idő. Az MI-alapú rendszerek, amelyek segítségével jobban átláthatjuk a komplikált biológiai folyamatokat, radikálisan felgyorsíthatják ezt.

Milyen változásokat hozhat az MI a kultúrában és a művészetekben?

A kultúra története során gyakran jelenik meg az a gondolat, hogy a művészi kreativitás az embert felsőbbrendű, majdnem isteni szintre emeli. Gondoljunk csak az „isteni szikra” fogalmára. Ez a nézet jól megfigyelhető a történelem nagy alkotásaira vonatkozóan, legyen szó akár festményekről, akár zenéről vagy irodalomról. Vegyük például Michelangelo híres freskóját, az Ádám teremtését a Sixtus-kápolna mennyezetén. Ezen a festményen az emberi lény és az isteni teremtő közötti mély kapcsolatot szimbolizálva Isten érintése életet lehel Ádámba. A művészi kreativitás nem csupán az alkotás aktusát jelenti, hanem mélyebb, spirituális dimenziót is magában hordoz, amelynek erőterében az ember a teremtőképessége révén isteni rangra emelkedik. Ezt szem előtt tartva jobban megérthetjük, miért olyan félelmetes sokak számára a mesterséges intelligencia által létrehozott művészet. Nem gondolom, hogy az MI jelenleg olyan szintű művészetet produkál, ami versenyezhet a legmagasabb szintű emberi alkotásokkal, de már látszik, hogy megingott az az isteni trónszék, amelyre oly magabiztosan helyeztük fel magunkat. A számítógépek segítségével már most létrehozhatunk olyan képeket és szövegeket, amelyek bizonyos művészi kvalitással rendelkeznek. Nem tartom rossznak, hogy van kihívója az emberi képzeletnek. Ez arra inspirálhatja a művészeket, hogy kilépjenek a komfortzónájukból. Szerintem a jövőben a művészek részben asszimilálni fogják ezeket az új technológiákat, részben pedig szembeszállnak velük. Mindkét reakció izgalmas lehet, és akár új művészeti forradalmakhoz is vezethet. Várom, hogy láthassam, milyen új irányokat és formákat hoz majd a művészetben az MI jelenléte. Az biztos, hogy az új technológiák megkérdőjelezik a hagyományos művészeti értékeket, és ösztönzést jelentenek a művészek számára, hogy újraértelmezzék az alkotás fogalmát.