Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megnyitójában emlékeztetett, a kormány két éve azt a célt határozta meg, hogy minden olyan településen megemlékezzen valamilyen formában a gulágra hurcoltakról, ahonnan a kényszermunkatáborokba szállították az embereket.

C__AZ199904300314-1024x682
Tomas Kizny lengyel fotóművész egyik fotója.
MTI Fotó: Reprodukció

Az államtitkár beszédében úgy fogalmazott: bár vannak olyan területei a világnak, ahol békés, alternatív mozgalomként tekintenek a kommunizmusra, a kommunistákat pedig olyan ?kicsi, habókos figuráknak? látják, akik ?fura dolgokat mondanak, de mindenkinek mindent ingyen adnának?, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ahol ez a ?kis csoport? hatalomra került, ott kivétel nélkül mindenhol pusztítás, diktatúra, az emberi szabadságjogok eltiprása következett.

Rétvári Bence szerint mindez nem a kommunista vezetők emberi gyengeségének tudható be, hanem annak, hogy a kommunizmus valójában nem egy szép eszme, hanem ?az embereket uralni akaró, a szabadságot és a polgárságot szétzúzó gondolatiság?. Ezzel szemben a modern, többségi demokrácia alapját az európai keresztény civilizáció jelenti, a római jog és a görög filozófia mellett ? fejtette ki az államtitkár.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a kiállítást bemutatva hangsúlyozta, 600-800 ezer magyar embert érintett a szovjet hadifogság és a gulág, ahonnan legalább 200-250 ezren nem tértek haza.

Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója köszöntőjében elmondta, a kiállítást több mint húsz külhoni és több mint tíz magyarországi helyszínen mutatják be a következő hónapokban.

 

Forrás: MTI

Fotó: hirado.hu