Nagy Imre művészettörténész a megnyitón úgy fogalmazott, a kiállítás igyekszik bemutatni az utat, amely az idén ősszel nyíló hetvenedik Vásárhelyi Őszi Tárlathoz vezetett. A 103 alkotás, amely mindegyike a Tornyai János Múzeum gyűjteményéből származik, többé-kevésbé teljes stílusívet ad a látogatóknak az első tárlattól egészen az elmúlt évekig. A bemutatott anyagban nem kizárólag az őszi tárlatok fődíjasai, a Tornyai-plakettesek munkái szerepelnek, beválogatták más olyan művészek alkotásait is, akik jelentős szerepet játszottak a kiállítássorozat hét évtizedében – közölte a kurátor.
A Vásárhelyi Őszi Tárlat kezdeményezői Galyasi Miklós múzeumigazgató, Kurucz D. István és Almási Gyula Béla festőművészek, valamint Szabó Iván szobrászművész voltak. A kezdetben meghívásos tárlatra a városban és a mártélyi művésztelepen dolgozó, valamint a Hódmezővásárhelyhez kötődő alkotókat invitálták. A kiállítás azonban már az első évtől kezdve országos merítésű volt. A szervezők felvállalták, hogy elsősorban a realista, ábrázoló törekvéseknek kínáltak bemutatkozási lehetőséget, ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy ne kerültek volna be a tárlatokra kvalitásos absztrakt, nonfiguratív művek – tudatta a művészettörténész.
Nagy Imre hangsúlyozta, egy ilyen mély gyökerekkel rendelkező kiállításfolyam nem lehet statikus. Az őszi tárlatok egyik erőssége, hogy folyamatosan integrálni tudta a fiatalabb korosztályokat. Ezt a változatosságot, sokszínűséget is ábrázolja a kiállítás anyaga.
A főbejárathoz közeli első teremben láthatók az alapítók mellett Szalay Ferenc, Szurcsik József, Németh József, Samu Katalin alkotásai, a többi teremben azonban nem kronológia, hanem a stiláris kapcsolatok alapján kerültek egymás közelébe a bemutatott művek.
Fotók: Frank Yvette/Szegedi Nap
