Vasárnap ünneplik az ENSZ napját

Kultpol

(MTI) - Az Egyesült Nemzetek elnevezés az Egyesült Államok elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik, először a második világháború idején, az 1942. január 1-jei nyilatkozatban használták, amikor 26 nemzet kötelezettséget vállalt, hogy együtt folytatják a harcot a tengelyhatalmak ellen.
    Az ENSZ előfutára a Népszövetség volt: 1919-ben hozták létre "a nemzetközi együttműködés elősegítésére és a béke és biztonság elérésére". A Népszövetség - mivel nem tudta megakadályozni a második világháborút - 1940-ben beszüntette működését, bár formálisan csak 1946-ban oszlatta fel magát, miután feladatait átadta az ENSZ-nek.


nicolascage_ensznagykovetk_epa20101021046.jpg
Nicolas CAGE amerikai színész, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) jószolgálati nagykövete a bécsi Nemzetközi Központban beszél 2010. október 21-én, amint megnyitja a nemzetközi emberkereskedelem rémtetteit dokumentáló fotókiállítást, amelyet az ENSZ emberkereskedelem elleni globális kezdeményezésének szervezete (UN. GIFT) rendezett.

    Az Egyesült Nemzetek alapokmányát 50 nemzet képviselője dolgozta ki az ENSZ konferenciáján, amely 1945. április 25-től június 26-ig ülésezett San Franciscóban. A küldöttek azon javaslatok alapján tanácskoztak, amelyeket Kína, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok képviselői dolgoztak ki Dumbarton Oaksban 1944 augusztusa és októbere között. Az alapokmányt 1945. június 26-án írták alá. A dokumentumot Lengyelország ugyan később írta alá, de az 51 alapító tagállam egyike lett.
    Az ENSZ hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, amikor az alapokmányt ratifikálta Kína, Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a többi aláíró többsége. Ezen esemény emlékére ünneplik minden évben október 24-én az ENSZ napját.
    Tagja lehet az ENSZ-nek minden békeszerető állam, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a világszervezet megítélése szerint is képes és hajlandó ezek teljesítésére. Az ENSZ alapokmányának fő célja a béke és a biztonság fenntartása, a nemzetek közötti egyenjogúság, az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása, a baráti kapcsolatok fejlesztése. A szervezet közgyűlésében, amely ajánlásokat tesz a szervezet tagjainak vagy főszerveinek, minden tagországnak egy szavazata van.
    A Biztonsági Tanács (BT) feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, ehhez végső soron fegyveres erőt is használhat. A BT akkor ül össze, ha a békét bárhol a világon veszély fenyegeti.
    További fontosabb szervezetei az úgynevezett ENSZ-családnak a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC), a Nemzetközi Bíróság (ICJ), a Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezet (FAO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).


bankimun_ensz_fotitkark_epa20101019042.jpg
Ban Ki Mun főtitkár

    Az ENSZ-nek jelenleg 192 tagállama van, főtitkára 2007 óta a dél-koreai Ban Ki Mun. Hivatalos nyelve az angol, a francia, az orosz, a kínai és a spanyol, az arabot a közgyűlés, a BT és az ECOSOC egyik hivatalos nyelveként szintén elismerték.
    A tagállamok 2000-ben határozták meg az úgynevezett millenniumi fejlesztési célokat, amelyek keretében egyebek között vállalták, hogy 2015-ig a napi egy dollárnál kevesebből élők arányát a felére csökkentik, mindenki számára elérhetővé teszik az alapfokú oktatást, csökkentik a gyermekhalandóságot és előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget. A célok eléréséről szeptemberben csúcstalálkozót hívott össze a főtitkár, ezen akciótervet fogadtak el a tagállamok, hogy a kijelölt feladatokban a hátralévő öt évben haladást érjenek el.
    Hóvári János októberben a magyar külpolitikáról tartott előadásában azt mondta: az elmúlt években az ENSZ szerepe felértékelődött, mert szükség van egy olyan intézményre, ahol a világ legfontosabb hatalmi tényezői rendszeresen egy asztalhoz ülnek.
    Magyarország 1955 óta tagja az ENSZ-nek, a 2012-2013-as időszakra a BT nem állandó tagsági pozíciójára pályázik, ezt a posztot korábban már két alkalommal, 1968-1969-ben és 1992-1993-ban is betöltötte. A Magyar ENSZ Társaság főtitkára, Gömbös Ervin szeptemberben úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy nagyon intenzív kampányt kell folytatnia Magyarországnak a BT-tagságért, más jelöltek, például Szlovénia, már korábban megkezdték országuk népszerűsítését.