Mennyit szorít ki egy test, egy pozíció, egy gesztus a térből? Hagy-e nyomot maga után egy történés? Mozgó testek próbálják a téridő szövetébe vésni személyes történetük.

 

?Minden egyes szembecsukás egy fénykép, fixálja a pillanatot, próbál valami magyarázatot találni arra, ami történt. A lehetőség és sokféleség egy szingularitássá, konkrétummá omlik össze, ha ránézek. De minden egyes szemkinyitás egy újabb lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak a dolgok a nevükből és jelentésükből? ? Vass Imre a taking place-ről.

13001315_1067269303334521_3093582458469502769_n

 

Az előadásban kimerevített képek, történetszilánkok lebegnek egymás mellett, egymással párhuzamosan. Ez a kollázs úgy épül fel, mint az elme: összeköt, magyaráz, interpretál, jelentéssel ruház fel, értelmet ad. De mi van akkor, ha a tapasztalat, a tapasztaló és a tapasztalás valójában nem különül el, hanem egy és ugyanaz? Ha minden csupán relációban létezik, láthatunk-e valamit csak annak, ami? Elegendő-e a jelen pillanat vagy elviselhetetlen? ? az MU színház legújabb darabja ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Fotó: MU Színház