Plesznivy Edit művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy az Adományok és adományozók egy korábban rendezett válogatás, a Donátorok és donációk által megkezdett utat folytatja, hiszen ráfordítja a figyelmet azokra a magánszemélyekre, akik műtárgyakkal gazdagítják a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét. A művészettörténész kiemelte: jelen gazdasági körülmények között nem tudnak vásárolni új alkotásokat, de adományozás útján újabb műtárgyak is elérhetővé válnak a nyilvánosság számára.
?Oly módon gazdagodott a Vaszary-életmű, hogy eddig ezeket a műveket nem ismertük? ? mondta el Gergely Mariann művészettörténész, a kiállítás másik kurátora. ?Az alkotások a már ismert tematikát és technikát folytatják és ezáltal szépen beleilleszthetőek a Vaszary-életműbe?.
A kamaratárlaton a Vaszary János 1920-1930-as évekbeli festményei láthatóak öt tematikai egységre lebontva. Elsőként az 1920-as években született csendéletek és aktok tekinthetőek meg, amelyek a festő expresszív korszakából, a fekete alapozású festéstechnikájának kiemelkedő darabjaiból válogat (Fürdő után, Csendélet boncfigurával). Következő tematikai egységet a Párizsban készült festmények alkotják: a Cilinderes női fej és a Táncoló pár a festő könnyedebb ecsetvonásokkal készült művei közé tartoznak. Itáliai utazásainak impressziói, az 1928-1930 között szerzett tapasztalatai dekoratív olajképein köszönnek vissza (Mistrál Riminiben, Ernyős strandoló hölgy, Strandjelenet). A kerti jelenetek és a virágcsendéletek egy újabb tematikai egységet képeznek, amelyek a festő késői korszakának oldottabb ecsetkezeléseit idézik. A kamaratárlat utolsó egysége a biblikus témákat, azon belül is a Golgota tematikát idézi fel.
Szilvay Gyula irodalmat és művészettörténetet hallgatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd később tisztviselőként dolgozott. Megtakarított pénzén műtárgyakat vásárolt, ezáltal több fiatal képzőművészt is segített az 1920-30-as években. Leánya, Szilvay Mária édesapja műpártolói tevékenységének emlékét ápolva ajándékozta az egykori kollekció legjelesebb darabjait (köztük hat Vaszary festményt) a magyar államnak.
Az 1930-as években Isseni Iszer István gyáros és felesége Simkó Lola, Révész István (a festőművész pártolója és mecénása) által személyes kapcsolatba került Vaszary Jánossal. A művész többször is megörökítette Lolát a többéves ismeretség, majd később baráti kapcsolatuk alatt. A család 1956-ban kivándorolt Németországba. Az egykori gyűjtő unokája, Isseni Iszer Mariann édesanyja végakaratának megfelelően a Magyar Nemzeti Galériának adományozta a család kilenc muzeális értékű Vaszary festményét.
A tárlat február 2-ig látogatható.
