"Nemzeti feladatunk, hogy rekonstruáljuk dicsőséges történelmünknek ezt a lapját" -mondta el a sajtókonferencián a bejelentés után Vitalij Seremet, az Orosz Nemzeti Dicsőség Központban. "A keleti háborút a Vatikán kezdeményezte, és az a keleti keresztény világ megerősítése ellen robbant ki" - magyarázta a kutató. Seremet eredményeit elmondása szerint egyedülálló arab, török és kurd dokumentumokra alapozza, illetve a foglyok végrendeleteire, és hírszerzési adatokra. "A kutatók az Orosz Birodalom külügyminisztériumának levéltárában bukkantak a dokumentumokra" - tette hozzá Seremet kollégája, az orientalista történész, Mihail Jakusev.
"A háború oka az az egyházi viszály volt, mely Jeruzsálem és Betlehem helyzetéről szólt, és 1850-ben fellángolva vezetett a háború kitöréséhez" - mondta Jakusev. A levéltári adatok azt mutatják, hogy a görög egyházi vezetők attól féltek, hogy a minden bizonnyal vatikáni nyomás alatt álló Abdul Mejid szultán azt tervezi, hogy az eddig kedvezményezett ortodox hívők helyett a katolikusokat állítja majd előtérbe. Mindez pedig a nyugati egyház új típusú keresztes mozgalma volt - állítja. Így nem volt más lehetőség, mint hogy segítségül hívják Oroszországot, hogy védje meg az egyházat.
A kutatók szerint az iratok segítenek más szemszögből tekinteni a konfliktusra. "Ez a háború nem csak a cár önzéséről szólt, hanem szent háború volt a keresztény szentélyekért, háború az orthodox közösségek jeruzsálemi és keleti diszkriminációja ellen" - mondta Alexander Melnik, a már említett központ vezetője. A szent helyek védelmét Jakusev szerint a háborúban elesett orosz katonák vére biztosította, és Oroszország hatalmi pozíciói védelmében lépett fel így - az orthodox egyház védelme ugyanis a bizánci birodalom ideje óta elsődleges jelentőséget élvez a térségben. Oroszország így mintegy "szent ügyért", az egyház védelmében lépett fel, majd így veszített a nyugati hatalmak mohósága miatt - állítják a történészek a sajtónyilatkozatban.
Az orosz történészek jövőre jelentetik meg munkájukat az akkor induló, 30 kötetes "Az orosz állam katonai története" sorozat részeként.
Érdekes adalék lehet persze, hogy a történészek részei annak a mozgalomnak is, mely az orosz történelem birodalmi ideák szerinti kiigazításán dolgozik: az ő nevük merült fel ugyanis szakértőként a Vlagyimir Putyin által elrendelt nemrég lefolytatott tankönyv-revíziós folyamatban is. Nemzetközi tudományos- és veterán-körökben mindenesetre nem nézik túl jó szemmel a hasonló próbálkozásokat: a korábban már a Krím fosztogatása ellen is szavát felemelő brit és francia veteránszövetségek nyíltan tiltakoztak az ellen, hogy ők egy szent háború, és a keleti egyház ellen harcoltak volna.
