Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára ünnepi beszédében az 1848-as és az 1956-os forradalomra emlékezve kiemelkedően fontosnak nevezte az írástudók, a társadalom szellemi elitjének felelősségét. Úgy fogalmazott, az írók, az írástudók felelősséget viselnek a nemzet és a társadalom mentális állapotáért; minden forradalom gyújtópontjában a szellemei elit, az írástudók állnak. Hangsúlyozta, hogy az íróknak mindig a tiszta beszéd és az őszinte gondolatok pártján kell állniuk.
Szentmártoni János felidézte, hogy 1956-ban íróink jelentős része bekapcsolódott az eseményekbe. Illyés Gyula, Kassák Lajos, Németh László, Szabó Lőrinc, Háy Gyula, Tamási Lajos példáját hozta fel, kiemelve Gérecz Attilát, aki fegyverrel a kezében esett el.
Utalva 1956-ra, de a jelenkorra is, kiemelte, hogy óvakodni kell a kártékony ideológiáktól, mert ez nem csak személyes ügy. Hangsúlyozta, egy író téveszmékkel is képes lehet rajongótábort toborozni, hogy olvasói a demokráciát diktatúrának, az erkölcstelenséget erénynek lássák és normaként fogadják el, a káoszt új rendnek, a gyökértelenséget, a káros szenvedélyek gátlástalan kiélését pedig vonzó életformának gondolják.
Hozzátette, az írástudók árulása ciklikus, sokan megteszik ma is, de „a felelősség nem kikerülhető, mert a lelkével előbb-utóbb mindenkinek el kell számolnia”. Szentmártoni János kitért arra, hogy megszokott életformánk óriási változások előtt áll, nehéz, sőt válságos idők jönnek, az írástudók felelőssége abban is áll, hogy a társadalom túléli-e kártékony ideológiák térfoglalását.
Az ünnepi beszéd után megkoszorúzták az 1956-os és a Gérecz Attila-emléktáblát. A helyettes államtitkár mellett koszorút helyezett el Borbély Rita, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kabinettagja, Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, az Írók Szakszervezetének főtitkára, Turczi István, a Magyar P.E.N. Club főtitkára, Sághy Ildikó, a Lyukasóra folyóirat főszerkesztője, Konkoly Dániel és Pataki Viktor, a Fiatal Írók Szövetségének társelnökei, Borbély László, a Magyar Írók Egyesületének alapító tagja, valamint Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke.
Az eseményen Végh Attila átvette az Arany János-díjat, amelyet az évtizedek során többek között olyan jeles irodalmárok kaptak meg, mint Károlyi Amy, Rónay László, Székely Magda vagy Albert Gábor. A József Attila-díjas, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett író, költő, természetfotós és filmes 1962-ben született Budapesten. Számos műfajban alkot, verseket, novellákat, esszéket, tanulmányokat, regényeket írt. Mostanáig huszonhat kötete látott napvilágot. Az utóbbi években természetfilmjeivel ért el sikereket több nemzetközi filmfesztiválon.
A Magyar Írószövetség 2019-ban alapított Debüt-díját idén is három ifjú szerző kapta: Gerencsér Anna író Az ajtó másik oldalán című kötetéért, Polgár Kristóf költő Hamlet retúr című munkájáért, valamint Regős Mátyás költő, író Patyik Fedon élete című könyvéért.
Gerencsér Anna 1994-ben született Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán végzett, 2019 óta publikál. Polgár Kristóf 1997-ben született Szolnokon, a költészet mellett színművészettel is foglalkozik, 2019-ben végzett Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem színművészet szakán. Regős Mátyás 1994-ben született Budapesten, művei 2015-től jelennek meg folyóiratokban, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. A díjazottak kötetei az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában jelentek meg.
A nyitóképen Végh Attila József Attila-díjas költő, próza- és esszéíró nagymarosi otthonában 2020. október 7-én. Fotó: Czimbal Gyula / MTI
