Amikor a fővárosról beszélünk, gyakran elfeledkezünk arról, hogy a ma ismert Nagy-Budapestet az 1950. január 1-i városegyesítés hozta létre, amely az újonnan létrejövő külső kerületekben agglomerációs településeket boronált össze. A csatlakozás némely községnek legalább annyira ártott, mint amennyit használt. Ilyen Nagytétény is, amely a városi infrastruktúráért a Chinoint, a Metallokémiát és a Sertéshizlaldát kapta cserébe. Az iparosítás, az ebből következő környezetkárosodás, később pedig a helyreállítás leállította az egykor önálló város fejlődését.
 |
- A Metallokémia környezetszennyezése nagyon nagy hatást gyakorolt egész Nagytétény fejlődésére, amely meghatározta a településrészi központ állapotát is. A kárelhárítási munkák elhúzódása miatt évtizedekig, (mintegy negyed századig) építési tilalom volt Nagytétény területén. Ennek hatására a fiatalok elköltöztek a városrészből, a népesség elöregedett ? mondta el Rumi Imre kerületi főépítész.
Megérett az idő a változásra. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán indulva Nagytétény városközpontja, tehát a Szent Flórián tér és környezete végre felfrissülhet.
- A környezetszennyezés miatti kárelhárítás 2008-ra befejeződött, elkészült az M6 fővárosi bevezető szakasza, továbbá a Kastélypark utca végénél lévő Duna-parti területet az önkormányzat elővárosi irodaközpont céljára értékesítette. Mindez rendkívül nagy esélyt jelent a városrész rehabilitációjának elindítására ? tájékoztatott a főépítész, aki hozzátette: ? A városkép fejlesztése elsősorban a közterületekről látható létesítmények, elemek minőségének javítását jelenti. Nagytétény rendkívül nagy építészeti hagyománnyal, meghatározó arculattal bíró városrész. Sajnos a régi, építészetileg értékes épületek többsége jelentős részben tönkrement, leromlott állagú, rosszul hasznosított. Fejlesztésre váró épület a Száraz-Rudnyánszky kastély közelmúltban felszabadult hátsó szárnya, az üresen álló zsinagóga épülete, illetve a szintén üres mozi épülete. Kiemelkedő kulturális értéket képvisel a kastély mögött található Campona római tábor maradványa, mely régészeti feltárás és rekonstrukció után a környék vonzó turisztikai célpontja lehetne.
A projektbe a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke is bekapcsolódott: tanárok és hallgatók egyaránt.
? Harminckét diákkal egy hetet töltöttünk el a helyszínen ? mondta el Daragó László, a tanszék tanára. ? A szerződés szerint a város azt várja el tőlünk, hogy a felmérés után konkrét javaslatot tegyünk az állapotmegóvó átalakításra. Ez a kifejezés ellentmondásosnak tűnhet, de valóban arról van szó, hogy a történelmi városkép megőrzésének érdekében kell elvégezni felújításokat, átalakításokat.
A fejlesztés ? mint arról Rumi Imre és Daragó László is informált ? több rétegű: érinti az infrastruktúrát és az épített környezetet. Ez utóbbi tervezése a műegyetem tanárainak és diákjainak a feladata.
A megújulás azonban nem csak az épített környezet változását jelenti. A városvezetés tervezi egy apró piac kialakítását is a Szent Flórián téren, ahol kézműves vásártér jönne létre. Ez pedig a továbbiakban a kastély kulturális programjainak egyik helyszíne lehetne.
