Végső búcsút vettek Fejtő Ferenctől Budapesten

(MTI) - Magyar volt és francia, Franciaország fiává fogadta és megtanította álmodni, gondolkodni, de benne volt a mediterrán tüze is, hiszen harmadik hazájának Olaszországot tekintette - emlékezett a magyar származású íróra Gyurcsány Ferenc, rámutatva arra: Fejtő Ferenc nyitott európai humanistaként élt. Összetett személyiségének jellemzésére az író saját, 1933-as szavait idézte; Fejtő Ferenc ekkor szabadságról, fegyelemről, az előítéletektől, előírásoktól való függetlenségről beszélt, ugyanakkor azt is hangoztatta: alázatosan fejet kell hajtani a végső igazságok előtt, amelyek nélkül nem lehet élni.

 

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy Fejtő Ferenc életét mélyről jövő örök optimizmus hatotta át, és még 90 évesen se szégyellte, ha csillogó szemmel megfordult egy csodálatos nő után. Egy interjújában pedig úgy fogalmazott: a tisztánlátás pesszimizmusát az akarat optimizmusával kell legyőzni. A kormányfő felidézte utolsó franciaországi és magyarországi találkozásuk személyes pillanatait, amikor Fejtő Ferenc tanácsokkal látta el. Ő próbált meg erőt adni a magyaroknak, mondván, ez az ország megérdemli, hogy jobb legyen - tette hozzá.

 

Gyurcsány Ferenc az írót "drága Feri bátyámnak" szólította, és azt mondta, zavarba hozta az itt maradtakat, akik ma találgatják, történészként, zsurnalisztaként vagy történelmi-filozofikus esszék írójaként emlékezzenek rá. A kormányfő a koporsó felé fordulva azzal zárta beszédét, hogy amit Fejtő Ferenc tett és alkotott, az olyan érték, ami elkíséri őt ezen a földön és azon túl is.

 

Méray Tibor író a ravatalnál tartott beszédében azt mondta: "a franciáknak te voltál Magyarország". Hozzátette, hogy az elmúlt hat évtizedben, a népelnyomás 40 és az ifjonti demokrácia 20 éve alatt a kormányok tucatnyi nagykövetet neveztek ki, de 1949 óta, amikor Fejtő Ferenc szakított a magyar diplomáciai szolgálattal, a francia nép, a köztársasági elnökök, a miniszterek, az írók, a művészek, a lapszerkesztők, a tanulni vágyó fiatalok szemében cím nélkül is ő volt "a valódi, a szellemi Magyarország nagykövete" a maga utánozhatatlan közvetlenségével, türelmével, tudásával és szolid rendíthetetlenségével.

 

Méray Tibor kiemelte, hogy Fejtő Ferenc kétszer annyit élt Párizsban, mint Nagykanizsán és Budapesten. "Francia lettél és minden toroköblögető magyarnál magyarabb maradtál" - tette hozzá. Úgy fogalmazott: "feszítő ilyen-olyan gárdák, vármegyések, turulmadarasok, árpádsávosak, kis és nagy pártok, pártocskák akkor lettek volna legények a gáton, amikor te voltál. Az öregebbek a fasiszta, a fiatalabbak a kommunista diktatúra idején." Mint mondta, "most könnyű; a kockázat nélküli hősködés korában, a csendes többség, a te nyugodt mosolyodból erőt meríthet és merít erőt."

 

A ravatalozóból díszőrség kísérte a koporsót a sírhelyig, a jármű előtt vitték Fejtő Ferenc kitüntetéseit. Az írót József Attila és családja sírhelye mellett temették el.

 

A sírnál Jordán Tamás József Attila-versekkel búcsúzott Fejtő Ferenctől, majd egy evangélikus püspök búcsúztatta az írót, mielőtt a sírba engedték a koporsót. A Nemzeti Sírkertben tartott temetési szertartáson mintegy kétszázan vettek részt; a búcsúztatás közben többször eleredt az eső.

 

Fejtő Ferenc családja és barátai mellett jelen volt többek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Göncz Kinga külügyminiszter, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, valamint Lendvai Ildikó, az MSZP, Navracsics Tibor, a Fidesz, és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.

 

Fejtő Ferenc író, történész, újságíró, irodalomkritikus, nemzetközileg elismert Kelet-Közép-Európa-szakértő június 2-án, 98 éves korában hunyt el Párizsban. A francia Becsületrend lovagját, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének birtokosát a kormány saját halottjának tekinti.