Vendégségbe megyünk Nádasdy grófhoz

„Ebben a kastélyban nagyon sok volt a szoba, könyvtár, ősök csarnoka, emelet, a toronyban harang, kis szalon, nagy szalon, vendégszobák, kápolna, hatalmas park ősfákkal. Tó, közepén sziget, csónakház, uszoda, télikert. Istállók, póni- és kecskefogat, teniszpálya. Mindig sok vendég. (…) Érezni lehetett, hogy apám testvéreivel itt nagyon boldog életet éltek, mielőtt férjhez mentek vagy megnősültek.”

Így emlékszik Gróf Nádasdy Borbála, a Nádasdy család utolsó tagja, aki még eredeti funkciójában ismerhette meg a soktornyos, sokkéményes, a kor legmodernebb technikájával felszerelt kastélyt, amely nagybátyja és családja, Borbála négy unokatestvére lakhelyéül szolgált.

Nádasdy Lipót 1851-ben vásárolta meg –
akkor még – Sárladányt. Kis kúriáját fia, Ferenc építtette át romantikus
Tudor-stílusban; az épület ekkor bővült a ma is ismert, az 1500-as évek angol
és skót kastélyainak arculatát idéző, meghatározó elemeivel: a kétszintes
főszárnnyal és a toronnyal.

Nemcsak legendák szólnak róla, de kortársak visszaemlékezései is tanúsítják, hogy e falakat az újjáépítés minden részletét közösen megtervező Nádasdy házaspár, Ferenc és felesége, Zichy Ilona szenvedélyes szerelme hatotta át. „Egy kis boldog világ volt ez, hol a szeretet ütött tanyát” – írja visszaemlékezésében Vértessyné Makfalvay Gizella.

Az épület legértékesebb termei a magyar történelem és a Nádasdy család híres, sikeres személyiségeit felsorakoztató ősök csarnoka és a Hauszmann Alajos által tervezett, kivételes belsőépítészeti megoldásokat felsorakoztató könyvtár, amelyek a második világháborútól a rendszerváltásig tartó pusztítás-pusztulni hagyás időszakában felbecsülhetetlen károkat szenvedtek el. „Nádasdladány nem kerülte el a sorsát. A németek a bútorokat, az oroszok a könyvtárat vitték. (…) Később TSZ-t csináltak belőle…” – írja a Franciaországból Veszprém megyébe hazatelepült Nádasdy Borbála, aki közéleti szerepvállalásával sokat tesz a család emlékezetének megőrzéséért.

Valóban, a grófi pár korai halála után
(Ilona a kolera áldozatává vált, Nádasdy Ferenc hősi halált halt a II.
világháborúban) az épületbe német katonaság költözött, a műtárgyak jelentős
részét elrabolták. A maradékot fosztogatták és eltüzelték az oroszok. A mindezt
valamilyen csoda folytán átvészelt levéltári anyagot és műtárgyakat Nádasdy
Ilona és férje, Jankovich Miklós a Magyar Nemzeti Múzeumba szállíttatta. A
kastély ezután volt szakszervezeti üdülő, tőzegüzem, varroda és posta is, a
korábbi kápolnában boltot, majd rendőrséget rendeztek be, de óvodaként és
kényszerszállásként is szolgált. Az épületet csak 1993-ban nyilvánították
hivatalosan műemlékké.

A nemzeti kastély- és várprogramnak köszönhetően a nádasdladányi Nádasdy-kastély kétezer négyzetméteres főépülete és 29 hektáros parkja most 1,9 milliárd forintból, az eredeti állapotnak megfelelően újulhat meg. A fenntartótól megtudtuk, hogy a rekonstrukció számos ponton komoly kihívást jelentett. Az eredeti csónakázótó teljesen kiszáradt, a könyvtárterem falát gomba támadta meg, a faburkolatokat és -elemeket sok helyen teljesen újra kellett építeni.

A műemlék turisztikai hasznosításán dolgozó szakemberek arra is figyeltek, hogy a látogatók előtt megnyíló kastély ne csak a történelemről meséljen, hanem előhívja azokat a nem is olyan régi emlékeket is, amelyek a Nádasdy család és rajtuk keresztül az egykori magyar arisztokrácia mindennapjait láttatják. Az interaktív tárlaton megelevenednek a család és az itt élő személyzet tevékenységei, ünnepei, sportjai, örömei és bánatai. Filmek, fotók és a megmaradt nádasdladányi műkincseket bemutató kiállítás varázsol vissza bennünket a letűnt időkbe: betekinthetünk a kastély tervezésének időszakába, a vadászatok világába és a két világháború közötti főúri élet napjaiba.

A turisztikai attrakció szerencsére túllép a hagyományos – és a mára már hagyományosnak tekinthető digitális – múzeumi megoldásokon: a fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Zrt. ígérete szerint a látogatók élményszerűen helyezkedhetnek bele a nemesek világába: biliárdozhatnak, kávézás közben családi fotóalbumokat lapozgathatnak, korabeli ruhákat viselhetnek, és akár piknikezhetnek  a parkban vagy csónakázhatnak a tavon, mintha csak vendégségbe érkeztek volna a Nádasdyakhoz.

A kastély augusztus 3-án nyitja meg kapuit a nyilvánosság előtt. Alig várjuk, hogy indulhassunk.