Hunyadi
Árkossy István illusztrációja Arany János költeményéhez

A történelem számos olyan időszakát említhetjük, amikor a képzőművészet és az irodalom szinte együtt lélegzett. Árkossy István festőművész, grafikus, író a kódexek korát hozza fel példaként: ?Abban az időben a rajz és az írás szerves egységet alkotott, a két művészeti ág egymástól szó szerint nem volt elválasztható?. Majd a magyar könyvkiadás egy igen látványos időszakát idézi: ?Gondoljunk vissza a 60-as 70-es évekre, amikor Kass János, Würtz Ádám, Szász Endre vagy Kondor Béla pompás illusztrációi jelentek meg klasszikusok kiadásainál, például a Madách- vagy a Shakespeare-kötetekben. Ezek már nem csak illusztrációk, hanem önálló képzőművészeti alkotások is voltak. Azonban az idő megváltozott, a mai pörgő világban, amikor a digitális eljárások igen népszerűek, a könyvek borítóján is dominálnak a számítógépen készült képek, technikailag manipulált fotók a manuális művészi illusztrációkkal szemben.?

Romeo_es_Julia
Würtz Ádám illusztrációja a Romeo és Júliához

 

A Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. éppen azzal a szándékkal hirdette meg pályázatát, hogy a szövegek inspirációt nyújtsanak a képzőművészek számára, és olyan művészi munkák szülessenek, amelyek az adott írásos művel szerves egységet alkotnak. A Magyar Napló gondozásában megjelent Az év versei 2016, 2017, 2018, valamint Az év novellái 2016, 2017, 2018 antológiákban publikált vers vagy novella inspirálta műalkotással lehet pályázni.

 

?A kezdeményezés megérdemelten került napirendre, és jó példát is mutat. Esetleg később is arra késztetheti a grafikusokat, illusztrátorokat, hogy kezet nyújtsanak az íróknak, költőknek? ? hangsúlyozta a festőművész hozzátéve, hogy ?az ilyen pályázatok hatására talán a könyvkiadók is gyakrabban választják majd a klasszikus értelemben vett manuális művészetet a digitális eljárások mellett.”

 

Janosi_Zoltan
Árkossy István illusztrációja Jánosi Zoltán verséhez

Árkossy István számára egyébként nem idegen közös nevezőt találni a képzőművészet és az irodalom között, ugyanis az évek során folyamatosan jelentek meg rajzai a hazai lapokban és folyóiratokban, ezenfelül a világ- és a magyar irodalom jeles képviselői számára számos könyvborítót készített, sok kötetet illusztrált.

 

Kérdésünkre elmondta, hogy a könyvillusztrálásnak három jellegzetes arca van: például amikor egy klasszikust kell illusztrálni, akkor annak a műnek feltehetően megvan már a szellemi lenyomata az illusztrátorban, így azonnal tudja, mivel áll szemben; ha pedig a grafikus ismeri a kötet szerzőjét, akkor tisztában van az író művészi vénájával, stílusával, ami szintén ad egyfajta segítséget a munka során. A harmadik esetben, ha egy teljesen ismeretlen művel találkozik, akkor nyilván még mélyebben kell foglalkoznia a kézirattal mielőtt az illusztráláshoz hozzáfogna.

 

arkossy_illusztraciok_015arkossy_illusztraciok_014arkossy_illusztraciok_013

Árkossy István illusztrációi Ferenczes István: Mikor Csíkban járt a török című művéhez

A festőművésznek volt lehetősége a közös alkotás másik oldalán is lennie: fiával, a fotóművész Árkossy Zsolttal közösen kiadtak egy fényképeket bemutató albumot, a Képírás – A csend ösvényein című kötetet, aminek felvételeihez a festőművész írt esszéket, leveleket. ?Ezúttal valóban a ‘másik oldalon’ voltam, és ekkor is illusztrátori munkát végeztem, csakhogy itt szöveggel illusztráltam a fényképeket. Írásokkal igyekeztem sugallni az olvasónak, hogy egy képen rendszerint sokkal több van, mint ami első pillantásra látszik, és próbáltam arra rávezetni, hogy maga is fedezze fel a látvány sokrétűségét?

 

A MANK március 14-ig várja a pályaműveket. A legjobb munkákból irodalmi rendezvény keretén belül szerveznek kiállítást. Az eseményen a meghívott írók, költők, képzőművészek részvételével elhangoznak a képekbe átemelt versek.

 

A pályázati kiírás a Kép-Vers linken érhető el.

Kocsis Katica