Navracsics Tibor a veszprémi sétálóutcán rendezett programbejelentő kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta: az EKF-kezdeményezés alapja megtalálni azokat az értékeket, amelyek összekötik az európaiakat, függetlenül attól, hol élnek. Úgy fogalmazott: Magyarországon Veszprém és térsége tudja a legtöbb esszenciális európaiságot felmutatni. A táj szépségétől az itt élők műveltségén keresztül a hagyományokon át ezer szállal kötődik Európához. Szép lehetőségnek nevezte arra, hogy megmutassuk:
úgy vagyunk magyarok, hogy európaiak vagyunk és úgy vagyunk európaiak, hogy magyarok vagyunk.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere azt mondta: az EKF egy város- és közösségépítő program, amely akkor lesz igazán sikeres, ha minden helyi a magáénak érzi.
Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója közölte: az elmúlt három évben felkészítették Veszprémet és a régiót a megnövekedett figyelemre a programok és az infrastruktúra területén is. Parkolókapacitást, szálláshelyeket teremtettek, a kulturális szektorban az online felületeket, kiadványokat és a kiállítótereket is megújították, felkészültek a nemzetközi vendégek fogadására is.
Mike Friderika programfejlesztési igazgató rendezvényeikről elmondta: a régió 116 településének részvételével kétszáznál is több programot, programsorozatot rendeznek. Országos és nemzetközi partnerségeket is kiépítettek, valamint Európa két másik 2023-as kulturális fővárosával, az erdélyi Temesvárral és a görög Elefszínával is együttműködnek majd. Hozzátette: a hagyományos veszprémi és térségi rendezvények is a részét képezik az EKF-programnak, de új elemeket is kitaláltak. Több más program mellett februárban rendezik a tavaly már sikeresen megtartott Holtszezon kortárs irodalmi fesztivált, márciusban a Petőfi-emlékév kap kiemelt szerepet, áprilisban megnyit az Acticity, a májusi Gizella-napokra Veszprém partnervárosaiból is hívnak művészeti produkciókat, a pünkösdi hétvégére pedig mintegy négyezer fiatal európai zenészt várnak Veszprémbe.
Májusban ismét a gyermekeké lesz a Színházkert, míg az egykori Balaton Bútorgyár területén egy több ezer néző befogadására alkalmas rendezvényhelyszínt alakítanak ki.
Jövőre negyedszer ad otthont a térség a Magyar Mozgókép Fesztiválnak, megrendezik a Dalvölgy Kárpát-medencei kórustalálkozót, a zalahalápi elhagyatott bányába fiatal építészeket várnak, Inotán az egykori erőműben audiovizuális programokat rendeznek, ősszel pedig nemzetközi hegedűkészítő-találkozó is színesíti az eseményeket.
Az EKF cím viselése nem csupán az év során megrendezett programok sokaságáról szól, sokkal inkább olyan hosszú távon fenntartható folyamatok elindításáról és megerősítéséről, amelyek a 2023-as éven messze túlmutatnak.
A város és a régió életét felpezsdítő programokat és projekteket – a műfaji csoportosításon túl – klaszterekbe sorolták, melyek az új kulturális-kreatív régió legfontosabb törekvéseit foglalják keretbe, és amelyeket beszédes fantázianevekkel láttak el.
A 9 klaszter – TeszVeszprém, Zene/Város, Élő régió, Törékeny Balaton, Rendhagyó, Hidak, Tükörkép, Jövő idő és Ünnep – több száz programot foglal magában. Cél a művészet és a kultúra eszközével választ találni olyan kihívásokra, mint a települések újból élettel és közösséggel való megtöltése. Törekvéseik között szerepel továbbá a kevésbé látható települések hagyományőrző és jövőformáló tevékenységeinek támogatása is. Rendhagyó előadásokkal igyekeznek megszólítani a fiatalokat és felkelteni érdeklődésüket a kultúra iránt, erősíteni az emberek egymáshoz és környezetükhöz való kapcsolódását, az együttélés kultúráját.
Szeretnék megmutatni, hogy a hagyomány élő örökség, a jelenben is eleven identitásformáló erő.
Az év során számos olyan nagyszabású programmal is készülnek, amely országos, sőt európai figyelemre számít. Egyúttal megerősítik a hagyományos veszprémi és régiós fesztiválokat, rendezvényeket is. Olyan innovatív kulturális beruházásokat támogatnak, amelyek hosszú távon is növelik Veszprém és a térség turisztikai és kulturális vonzerejét.
