A viaszba öntött élet: 245 éve született Madame Tussaud

Marie Grossholz néven született 1761. december 7-én Strasbourgban. Hivatalosan Johann Grossholz lánya, igazi apja azonban Philip Wilhelm Curtius német szobrász volt, aki elcsábította Grossholz feleségét. A megcsalt férj, akinek ősei hóhérok voltak, otthagyta a családot, ezután az asszony Párizsba utazott Curtius után. A kislány apjától tanulta a portrékészítést, aki királyok és királynék arcmásait formálta viaszba. Marie még húsz éves sem volt, de már alaposan ismerte mesterségét, sőt az üzleti ügyekben is eligazodott. Ő mintázta meg Rousseau halotti maszkját.
Curtius kis párizsi üzletében megrendezte a "bűnözők arcképcsarnokát", majd a "király vacsorájával" is nagy sikert aratott, és a forradalom idején az új vezetőket is megmintázta viaszból. A háború éveiben apja a németgyűlölet elől Mainzba menekült, Marie parókakészítésből tartotta fenn magát. A hajat a kivégzettek fejéről szerezte. A híres áldozatok fejét magához vette, s otthon megmintázta. A zavaros időkben vidékre költözött, házat vett Ivryben, s ott ápolta beteg apját, aki nemsokára meghalt. 1795-ben férjhez ment Francois Tussaud-hoz, híre egyre nőtt, Napóleon fejéről is viaszszobrot készített.
1802-ben Angliába költözött, ahol nagy sikert aratott viaszfiguráival. 1804-ben azonban egy hajóval egész kollekciója elsüllyedt, mindent elölről kellett kezdenie. Néhány barátja anyagi támogatásával hónapokig tartó munkával ismét elkészítette angol hírességekkel kiegészített gyűjteményét. Figuráit ócskásnál vásárolt selyembe, bársonyba öltöztette, s harminc évig járta az országot velük, két fia társaságában. Joseph tervezte a ruhákat, Francis a pénzügyeket intézte, ám anyjuk egy pillanatra sem engedte ki kezéből a vállalkozás irányítását. 1835-ben állandó panoptikumot nyitott a londoni Baker Streeten. Ez 1925-ben leégett, de 1928-ban újra megnyitották a Marylebone Roadon.

 
Madame Tussaud minden érdekes embert megmintázott, királyokat éppúgy, mint bűnözőket, lépést tartott az eseményekkel, minden új híresség megjelent nála is. Csak 81 évesen jutott eszébe, hogy a saját portréját is elkészítse. "Én lennék ez?" - nézte döbbenten a ráncos, töpörödött figurát - "Milyen igaz, hogy az ember magát ismeri a legkevésbé!" De továbbra is élénk fantáziával, fáradhatatlanul gyártotta a mítoszokat. Még az sem szegte tettvágyát, hogy férje 1848-ban Párizsban meghalt. Ő két évre rá követte a sírba.
A Tussaud Panoptikum ma is London egyik legnagyobb turisztikai látványossága. Évente mintegy hárommillióan keresik fel a múzeumot, amely fiatalítással is a kedvébe akar járni a látogatóknak, a politikusok mellett egyre több popsztár, filmcsillag és sportoló viaszbábuját állítja ki, de létezik a Rémségek Kamrája is.
Madame Tussaud intézményének vonzereje abban is rejlik, hogy a rajongók közel kerülhetnek kedvenc sztárjaikhoz, legalábbis életnagyságú viaszfiguráikhoz, különösen azóta, hogy megszüntették a kiállított tárgyak múzeumokban szokásos elkerítését és szabad a fényképezés bárkivel.
A panoptikum rendszeresen kiad különféle listákat, például a legkedveltebb és a leggyűlöltebb alakokról. Az előbbit az évtized elején sokáig Michael Jackson amerikai énekes vezette, míg az utóbbi lista élén általában Hitler áll, kivéve az öbölháború időszakát, amikor Szaddám Huszein iraki vezető leörözte. A kiállításon még mindig láthatóak Mme Tussaud saját kezű munkái, például Marie Antoinette, Napóleon, Burke. A Panoptikum terjeszkedik is, létezik már Madame Tussaud New Yorkban, Las Vegasban, Amszterdamban és Hongkongban is.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)