Olyan budapesti épületek állnak a különleges technológiával készült animációs film középpontjában, melyek a II. világháború során megsérültek. A Ritz Szálló, az Elevátor-ház, a Tüköry-palota vagy épp a városligeti Regnum Marianum templom nem csak életre kel, de életképekkel is kiegészül.

Kondacs András rendező és az Animatiqua stúdió munkatársai olyan épületeket választottak ki több mint 1500 Fortepan kép közül, amelyek hiánya ma is fájó. Frekventált helyen álltak, és eltűnésük erősen megváltoztatta Budapest városképét.

A film három olyan fotóval indul, ami valódi rejtély. „Ezek az utcarészletek számunkra is rejtélyek. Bár a kutatásunk során beszéltünk építészekkel, pontosan ők sem tudták meghatározni, hogy hol készültek ezek a fotók. Így nem írtunk oda semmit, úgy döntöttünk, hogy a nézőkre bízzuk a nyomozást és a találgatást.

De nem ez egyedüli titok a filmben. A korábban Ritz Szállóként, majd Dunapalotaként működő épületben készült egy fotó 1920-ban. A képen olyan korabeli hírességek láthatók, mint Krúdy Gyula, de kíváncsiak vagyunk rá, hogy a nézők kiket ismernek még fel a képen” – mondja Kondacs András. A film rendezője azt is elárulta, hogy már készül az újabb rész, ahol az épületeket 3D-s technikával mutatják majd be, és egyéb meglepetéseket is ígérnek.

A Ritz Hotel, későbbi nevén Dunapalota, az Eötvös József téren működött 1913 és 1945 között.

Az eredeti épületet Stein Náthán építési vállalkozó építtette fel 1867–1871 között. 1909-ben a Ritz Hotel Development Company londoni cég tulajdonába került. A brit szállodalánc azonban a felújítás helyett az épület lebontása mellett döntött, majd Fellner Sándor és Sós Aladár építészek tervei alapján a helyére 1910–13 között felépíttette az ötemeletes luxusszállodát. A grand hotel semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával rendelkezett.

Egy másik kiemelt épület az Elevátor-ház, amely rendkívül korszerű épületnek számított akkoriban.

Az ipari létesítmény a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán állt. 1881 és 1883 között Ulrich Keresztély tervei alapján készült. Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltoztak, az épület jelentősége csökkent. A második világháborúban sérülést szenvedett, ezért 1948-ban elbontották.

Feltűnik a filmben a Regnum Marianum templom is, amely a Városligetben, az Aréna út, a mai Dózsa György út mentén, a Damjanich utcával szemben állt.

1931-ben szentelték fel, 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, majd 1951-ben, hivatalosan a Felvonulási tér kialakítása végett a vasbeton szerkezetű épületet előbb hagyományos, majd robbantásos módszerrel lebontották.

A Magyar Királyi Osztálysorsjáték Palotát egy új sorsjáték (a lottó elődje) jövedelméből építtették fel 1899-ben, Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr tervei alapján.

Az eklektikus stílusú négyemeletes épület az egykori Eskü (ma Március 15.) tér déli oldalán, a déli Klotild palota és a Duna-part közötti épülettömbben állt, melynek ma már egyetlen tagja sincs meg. Helyét jelenleg részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója, részben park foglalja el.

„A filmben szereplő legtöbb épületben az a közös, hogy bár súlyos találatot kaptak a II. világháborúban, menthetőek lettek volna. Ám, mégis lebontották…” – meséli András.

A stúdió az Eltűnt Budapest első része után készítette el a folytatást, mely sokkal érzelmesebb lett és több animációs technikai bravúrt mutat be.

„Az első rész után nagyon sok visszajelzést kaptunk, szerencsére jókat, de egy dolgot hiányoltak a nézők: rövidnek találták a filmet.

Így most a második rész hosszabb és látványosabb lett. Élesebbek a mozgások, dinamikusabb az egész. A zenei aláfestés is változott. Olyan hangulatot kerestünk, ami mély és megrendítő, így a zene is tökéletesen illeszkedik a képek érzelemvilágához. A filmek teljesen nonprofit jelleggel készülnek, az a cél, hogy felkeltsük a nézők kíváncsiságát, hogy valami olyat adjunk számukra, ami maradandó a szemnek és a léleknek is” – tette hozzá a rendező.

A film második része mától elérhető az Animatiqua YouTube-csatornáján, valamint a Facebook- és a LinkedIn-oldalaikon is.

Az eredetileg hatrészesre tervezett filmet a későbbiekben is folytatná a csapat, ehhez várják a kulturális, építészeti kapcsolatokat vagy építésügyi és örökségvédelmi hivatalok jelentkezését is.

Kondacs András animációsfilm-rendező, az Animatiqua alapítója a Magyar Képzőművészeti Egyetem Best of Diplomásként végzett 2014-ben. Ugyanebben az évben megalapította a saját animációs-reklám stúdióját, az Animatiquát. Beválasztották Magyarország 50 legtehetségesebb magyar fiatalja közé, ahol Deák Kriszta Balázs Béla-díjas filmrendező mentorálta. Egy évvel később a Magyar Templeton Programba is befogadást nyert. Mindig érdekelte a képzőművészet, a rajz, a grafika, a filmek világa, de néhanapján a racionális üzletemberi énje is megszólal benne. Az ország legnagyobb vállalatainak készítenek imázsfilmeket az Animatiquában. Ma grafikus vénával és szemléletmóddal rendelkező rendezőként aposztrofálja magát, aki főállásban producer.

Forrás és fotók: Animatiqua