(MTI) - A kiállításon először láthatja a nagyközönség a negyven évvel ezelőtt megtervezett monumentális alkotás, a Tisza-szabályozás című emlékmű öt alakját - közölte Fitz Péter, a múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora.
A tárlat után, ősszel kerül végleges helyére a kiöntött, illetve kifaragott öt szobor: Vásárhelyi Pál csaknem kétszeres életnagyságú, bronzból készült alakja, és a négy kőkubikos. Az emlékművet Tiszalökön, a Tisza-völgy Vízgazdálkodási Bemutató Központjában állítják fel. A művészettörténész közlése szerint a Tiszadobra tervezett emlékmű megtervezésére még 1967 legelején az akkori Országos Vízügyi Főigazgatóság kérte fel a szobrászt. Később a megbízó elállt attól, hogy megvalósítsa Vígh Tamás és Bálint Jenő építész alkotását, ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy túl modernnek találták az alkotást.
A kompozíció, az átlósan átvágott domb, a tetején a négy kubikos nagyméretű, kőből faragott alakjával és lent, középen a vízépítő mérnök bronzfigurájával, nem készülhetett el. A terv öt alakja negyven évig kisplasztikában volt látható a Magyar Nemzeti Galériában. A Negyven év után, és tovább című tárlat anyagában az emlékmű mellett szerepel a szobrászművész több kisplasztikája, szoborterve és érme.
Vígh Tamás a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Béni tanítványa volt. 1945-46-ban gyári munkásként dolgozott, 1975-től 1986-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az 1960-as években alakította ki saját, enyhén kubisztikus, a pop arttól is megérintett, a gyűrt, behorpadt lemez formáit kiemelő, bronzból öntött és lemezből készült szobrainak stílusát.
Éremművészete is jelentős: plakettjeit szinte körplasztikává teszik a hangsúlyos, kiemelt felületek. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1954-ben és 1969-ben Munkácsy-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2004-ben Táncsics Mihály-életműdíjat kapott. Fő munkái közé tartozik Ferenczy Béni, Katona József, Bartók Béla és Gutenberg szobra, az Életfa-kompozíció, valamint az Ady négy arca és a Tudósportrék című alkotás.
