A legújabb kutatás során az 1924-es mászás meteorológiai mérési adatait elemezték, amelyeket a londoni Királyi Földrajzi Társaság könyvtárában sikerült megtalálni - számolt be a BBC. A Weather című szakfolyóiratban megjelent tanulmányból az is kiderül, hogy bár ezeket az adatokat az expedícióról szóló hivatalos 1926-os beszámolóban már közzétették, sosem elemezték tudományos módszerekkel.
Malloryt és Irvine-t utoljára 1924. június 8-án látták, amikor az Everest északkeleti gerincén próbáltak feljutni a csúcsra. Az ekkor beköszöntő hatalmas vihar azonban olyan nyomáskülönbséget okozott, hogy a hegymászók nem juthattak elég oxigénhez ? áll a cikkben. A kutatók szerint a vizsgálatok során sikerült kimutatni, hogy a mászás során a légnyomás legalább 18 millibarral esett, ami a kutatást vezető Kent Moore, a torontói egyetem kutatója szerint is nagyon komoly érték, és mindez komoly hipoxiát, azaz a vér oxigénszintjének radikális csökkenését okozta a két férfinél.
Dr. John Semple, torontói Women's College kórház fősebésze szerint már a négy millibaros légnyomásesés is hipoxiát okozhat, hát még ez az érték. A szerzők szerint ez, no meg a hideg, a szelek, és a bizonytalan útvonal biztos halált jelentett a két férfinak.
A bejelentés azonban nem oldja meg az alapkérdést: a vita közel 80 éve arról folyik, hogy a két hegymászó felfelé vagy lefelé tűnt el, ezen ugyanis a mászási elsőbbség kérdése is múlhat. Mallory testét 1999-ben már felfedezték, azonban ez sem oldotta meg a rejtélyt. A kutatók a legújabb vizsgálatok során Mallory fényképezőgépét keresve próbálnak végleges választ kapni a kérdésre.
