A viktoriánus Anglia dalnoka

Charles Dickens angol író 1812. február 7-én, Landportban, Portsmouthban született, ötévesen Kentbe, tízévesen Londonba költözött a családjával. A korai évei szépen, jómódban teltek; sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette. Dickens apja hajlamos volt a lehetőségein felül költekezni, ami végül ahhoz vezetett, hogy John Dickens 1824-ben az adósok börtönébe került. A kor szokásainak megfelelően a felesége és a kisebb gyerekek is a börtönbe vonultak vele, ám az akkor 12 éves Charles Camden Townban maradt, a család egy elszegényedett régi barátjánál, egy Elizabeth Roylance nevű idős hölgynél elszállásolva. Hogy fizetni tudjon a lakhatásért és támogatni tudja a családját, Dickensnek ott kellett hagynia az iskolát és munkába kellett állnia. Dickens egy fénymázműhelyben kezdett dolgozni. Gyermekkori élményei, a látott nyomor visszatérő elemeivé váltak regényeinek. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját.

Pár évvel később a család anyagi helyzete egy örökségnek köszönhetően ismét jobbra fordult, elhagyhatták az adósok börtönét, de Dickens anyja nem vette őt egyből ki a műhelyből, amit a fiú soha nem bocsátott meg neki. Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró lett. 1830-ban ismerkedett meg első szerelmével, Maria Beadnell-lel, egy bankár lányával. A lány szülei azonban nem nézték jó szemmel a fiatalok kapcsolatát, és véget vetettek neki azzal, hogy a lányt egy párizsi iskolába küldték. 1832-ben, húszévesen Dickens még nem volt tisztában azzal, mihez szeretne kezdeni az életben, csak annyit tudott, hogy hírnévre vágyott. Egy évvel később küldte el első novelláját a londoni Monthly Magazine-nak. Ebben az időszakban politikai újságíróként dolgozott, parlamenti vitákról tudósított, illetve járta az országot, hogy a választási kampányokról tudósítson a Morning Chronicle nevű lapnak. Újságíróként írott feljegyzései később összegyűjtve is megjelentek, Sketches by Boz (London aranykora és más karcolatok) címmel, 1836-ban, s a gyűjtemény nagy sikert aratott. Huszonnégy éves korában jelent meg első regénye, a Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett magának.

1836-ban belekezdett a Twist Olivér megírásába. A Twist Olivér 1838-ban jelent, s Dickens egyik legismertebb írása volt. A regény azért is különösen jelentős, mert ez volt az első viktoriánus regény, amelynek főszereplője egy gyerek volt. A Twist Olivér után Dickens regényírói pályája továbbra is sikeresen alakult. A Nicholas Nickleby, Az Ódon ritkaságok boltja és a Barnaby Rudge című regények is havi folytatásokban jelentek meg, mielőtt könyvformában is kiadták volna őket. Dickens időközben 1836. április 2-án feleségül vette Catherine Thompson Hogarth-ot, aki tizenöt év alatt tíz gyereket szült neki. 1842-ben együtt Amerikába utaztak; az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg. Dickens három újság számára írt, az egyiknél szerkesztőként is dolgozott 1839-ig.

Nem sokkal az Angliába való visszatérése után Dickens elkezdett dolgozni első karácsonyi történetén, a Karácsonyi éneken, amely 1843-ban jelent meg. Később ezt követte a Harangszó (1844), majd a Tücsök szól a tűzhelyen (1845). Ezek közül a Karácsonyi ének bizonyult a legnépszerűbbnek, s ez a mű nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a karácsony népszerű világi ünneppé váljon Amerikában és Angliában. Rövid itáliai tartózkodást követően Dickens 1846-ban Svájcba utazott, s itt látott neki a Dombey és fia című regényének is. Ez és az ezt követő Copperfield Dávid jelentős művészi áttörés volt Dickens karrierjében, innentől kezdve a regényei tematikailag komolyabbak és szerkezetileg jobban kidolgozottabbak, mint a korai regényei.

1858-ban Dickens és felesége szétköltöztek. A válás akkoriban skandalumszámba ment volna, és Dickens haláláig gondoskodott a feleségéről. A szakítás hátterében többek között alighanem Ellen Ternan színésznő állt, aki feltételezhetően Dickens szeretője volt.

1865. június 9-én Dickens a Staplehurst-vonatszerencsétlenség túlélői között volt. Egy pályafelújítás miatt a vonat kisiklott egy hídon, és a vagonok a patakba potyogtak. Dickens első osztályon utazott a szerelvény elején: az ő vagonja nem zuhant a mélybe. Mielőtt megkezdődött a mentés, Dickens maga is számos sérültnek és haldoklónak nyújtott segítséget, és több életet is megmentett. Később ebből az élményből született a The Signal Man című rövid kísértethistória. Bár Dickens nem sérült meg, sosem heverte ki egészen a vonatbaleset okozta sokkot, és a korábbi termékenysége megsínylette az esetet ? ez után haláláig már csak az Our Mutual Friend című művét tudta befejezni, illetve belekezdett a befejezetlenül maradt The Mystery of Edwin Drood című könyvbe.

1870. június 8-án Dickens szélütést szenvedett otthonában, miután egész nap a regényén dolgozott. Ezután már nem tért többet magához. Másnap, június 9-én, a vonatszerencsétlenség ötéves évfordulóján hunyt el otthonában. Kívánsága ellenére (miszerint a rochesteri katedrálisban temessék el) a Westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.

Dickens korának legnépszerűbb írója volt, és ma is az egyik legolvasottabb angol szerző. Művei folyamatosan kaphatók, és több száz film- és színházi adaptáció készült és készül a mai napig belőlük.

forrás: Wikipédia, ekultura.hu