Mielőtt a norvég Troms? Egyetemi Múzeum munkatársai terepre mentek volna, már jól tudták, a Kanozero-tó környékén több száz sziklavéset található. Az elmúlt évtizedek kutatásainak köszönhetően 200-ról 1000-re nőtt a számuk a környéken. "Még mindig hidegrázást kapok, ha ezekről a lenyűgöző leletekről kell beszélnem, mivel hatalmas érzés, amikor ehhez hasonló leletekre bukkansz" ? mondta Jan Magne Gjerde, a múzeum projektvezetője.
2005 nyarán Gjerde a Kanozero-tótól 5300 méterre keletre vezetett expedíciót, aminek eredményeképpen orosz kollégáival felfedezték a világ legrégebbi képregényét. "Négy helyen ? három szigeten és egy tóparti kőtömbön ? találtunk véseteket, amelyek 5 és 6 ezer év közöttiek" ? magyarázza Gjerde. A képeken egy szarvast és egy jávorszarvast látni. A lenyűgöző képregények epizódok egész sorozatát ábrázolják, az egyik helyen például a medvevadászat folyamatának mozzanatait. Bemutatja a vadászt, aki sílécekhez hasonló eszközökkel a lábán üldözi a medvét, majd hirtelen megáll a lejtőn, lekapja a síléceket, négy lépést tesz és belemeríti a lándzsája végét a medve oldalába.
A Kanozero-tó sziklafaragványai között van jávorszarvas, hajó, bálna, szigonnyal felvértezett emberek, hódok és egyéb jelenetek a távoli múltból. A kutatók szerint igen nagy erőfeszítésekbe telt, mire a rajzok elkészültek. "Nézzük meg például ezt a bálnát" ? mutat az egyikre Gjerde. "Több mint egy méter hosszú és az alakja teljes egészében ki van dolgozva. Ez sokat elmond a faragványkészítők életmódjáról is. Valószínűleg gazdag társadalom lehetett az ővék, ha ilyen minőségű és időigényes műveket tudtak gyártani."
"Azt még nem tudjuk pontosan, hogy miért készítették a véseteket" ? tette hozzá. "Büszkélkedni akartak vele vagy vallási jelentősége volt az illusztrációknak? Nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy az emberek életük egy részét dokumentálták vele, én pedig szerencsésnek mondhatom magam, hogy ötezer év után én láthattam meg őket először."
