Alexander Ekman svéd koreográfus egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója a 2020/21-es évadban. A darab, amely a Kaktuszok című modern balett-est részeként Hans van Manen és Lukács András népszerű műveivel egy műsorban szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.

Alexander
Ekman
(1984) elmúlt
másfél évtizedes koreográfusi pályafutása során a modern tánc egyik
legnevesebb, nemzetközileg is elismert kortárs alkotójává vált. Világszerte
több mint 45 együttessel dolgozott, köztük olyan neves társulatokkal, mint a svéd
Cullberg Balett és a Svéd Királyi Balett, a madridi Compañia Nacional de Danza,
a Berni Balett, a drezdai Semperoper vagy a Boston Balett, volt a Holland
Nemzeti Táncszínház (NDT) társkoreográfusa, és tanított a neves New York-i
Juilliard Schoolban is.

A 2010-ben az Holland Táncszínház fiatal művészei számára készült Cacti az alkotó és a kritikus feszültségekkel teli, aszimmetrikus viszonyát vizsgálja, látványvilága pedig a tibeti szerzetesek rituális gyakorlataiból merített ihletet. A három szólistát és 13 táncost, egy vonósnégyest, valamint Haydn, Beethoven és Schubert zenéjét és hangbejátszásokat is felhasználó darab jelentős szakmai áttörést jelentett Ekman pályafutásában, több rangos elismerésre, köztük Olivier Awardra is jelölték munkáját. A Magyar Nemzeti Balett az egy éve bemutatott Episode 31-ben véghez vitt, magas színvonalú munkának köszönhetően kapta meg a Cacti bemutatásának jogát.

A premiert megelőzően az együttes a világhírű holland koreográfus, Hans van Manen talán legismertebb alkotását, a Holland Nemzeti Balett számára 1977-ben készített 5 tangót mutatja be Astor Piazzolla vérpezsdítő muzsikájával kísérve.

A kétrészes műsor első fele ugyancsak van Manen-koreográfiával veszi kezdetét: az Erik Satie azonos című műve nyomán készült Trois Gnossiennes mágikus szépségű pas de deux-je a férfi-női viszonyrendszer összetettségét vizsgálja.

Ezt követően Lukács András 10 éve a Magyar Nemzeti Balett számára készített megrázó erejű alkotása, az Örvény következik a műsoron. Stephen Dardly Az órák című filmje és Philip Glass zenéje nyomán a kiváló angol író, Viginia Woolf halálából ihletet merítő darab látható Lukács András és Venekei Marianna betanításában.

Az
Erik Satie Trois Gnossiennes című
zongoraművére koreografált pas de deux egyben A Francia Múzsa Szezonja
névre keresztelt évad első francia illetőségű előadása is. Ebből az alkalomból
az előadás szünetében együttműködési szándéknyilatkozatot ír alá Pascale Andréani, Franciaország
magyarországi nagykövete és Ókovács Szilveszter,
az Opera főigazgatója.

Az Opera az estet a járványveszélyre való tekintettel mindössze egyszer tűzi műsorára az évadban, az előadásról azonban felvétel készül, amit az Opera később meghirdetett helyen és időpontban sugároz.

Fotók: Rákossy Péter