A Deus tardat alapélménye az egyik Leonardo-rajz alapján született, melyen a Leonardo az ember (anatómiailag) madárrá alakítását mutatja be. A kiállításon méretarányos, félbevágott gipszöntvényen szemlélhetjük meg, hogyan nőnek az alkar csontjai szárnyakká és válik az emberi testből fenséges, idegen lény. Az angyal bizonyos elképzelés szerint átmenet: az emberi és transzcendentális szféra közt bolyongó különös alak. Nem kell sokat keresgélnünk az irodalomban, hogy alakjait megtaláljuk: gondoljunk csak Vörösmarty Tündéjére, aki hattyú formában közlekedik szerény földi hajlékunk és Tündérhon között; vagy Csajkovszkij fehér hattyújára, aki egy átok miatt kénytelen - madár képében - időzni a két szféra közt. Ágens vizsgálódásának középpontjába e kettősséget teszi - ha úgy tetszik: az angyallét identitását keresi, a mester rajza (szobra) által szárnyalásra késztetett fantáziájában.
A Leonardo grafikáival övezett kiállítótér centrumában négyzetalapú, üreges fémgúla lóg. Inga, melyet Philipp György mágnessel hoz mozgásba, rögtön az előadás elején. Az általam felépített értelmezésben így szimbolikus értelmet nyer: ingás, ingadozás - a két világ között. Mivel a keretes szerkesztésben az inga az előadás végén is bemozdul, úgy gondolom, hogy nem sikerült megfejteni az angyallét valódi helyét, hovatartozását.
György és Ágens most sem okoz csalódást, lenyűgöző hangjuk önmagában élményt ad. Leghatásosabb mégis az ének nélküli csend, melyben csak az előadásban kellékként használt fém szerkezetek és a táncosok testének földre csapódásai adnak különös zenét. Gergye Krisztián hozzá méltó partnerrel egészül ki Gresó Nikoletta személyében. Harmonikus párt alkotnak mind tánctechnikai tudásban, mind átéltségben és megjelenésük-ben. Az én mozaikomban ők képviselik az angyalok emberi oldalát. Az emberi férfit és nőt, akik megélik a testi szerelmet is. Attribútumaikban is a prózaiságot hordozzák: Gergye fém gerincoszloppal és egy hosszú acélkarommal bajlódik, nem tud tőlük szabadulni; míg Gresó - testét béklyóba kötő - szíjakkal küzd. Összetalálkozásuk szimbolikus párzás inkább, mint szerelmi együttlét. Ezt ellenpontozza az éteri kapcsolat Ágens és Philipp György között. A középkori irodalomban, a minnesängerek korában, éppen eszerint választották ketté a földi és égi szerelmet. Most a Deus tardat-ban egy vegytiszta ábrázolását láthatjuk. A jelmezek nagyszerűek, törtfehér absztrakt ruhadarabok, fekete szíjjakkal kiegészülve, melyek nem utalnak semmilyen korra - ezzel általánosítva. Úgy érzem, Leonardo szellemiségét viszi tovább ez az előadás. Leginkább egy művészi benyomás az, melyet a polihisztor mester gondolatisága ad.
"Angyal- és emberkutatás" - írja az ajánló. A hús-vér ember, a nő és a férfi: Gergye Krisztián és Gresó Nikoletta. Az angyal, ami közvetít: a hang. Ágens és Philipp György isteni adománya.
