Magasabb, mint gondoltam, haja is őszesebb, mint amire emlékeztem, ám védjegyei: a simlis sapka és a napszemüveg mit sem változtak. Készségesen ül le beszélgetni, eleven, barna szemei az orrára tolt szemüveg fölött figyelnek, s bele is csap a történet elejébe. Még a közös munkálatok kezdete előtt, jó egy éve ő hívta fel Kerényi Miklós Gábort, hogy volna-e kedve bemutatni az egyik régebbi darabját. Arra nemleges választ kapott, de rövidesen az ő telefonja csöngött: "Van-e munkakedved?" - kérdezte Kerényi, s ezzel a kérdéssel kezdetét is vette a Szentivánéji álom musicallé való feldolgozása.
 |
| Szakcsi Lakatos Béla |
- Akkor még nem tudtam, hogyan lehet ebből musicalt csinálni, de amikor elolvastam a könyvet, csodálkoztam, hogy ez eddig sem az amerikaiaknak, sem az angoloknak nem jutott az eszébe - meséli a zeneszerző. - A XXI. századi ember zenéje nem lehet más, csak világzene, amiben megszólalnak a különböző népek dallamai, tehát elsősorban a népzene. Ennek nyomán kerültek az anyagba spanyol, román, török, cigány, indiai hangzások, továbbá pop-, rock-, jazz-, sőt klasszikus zenei motívumok, mert hiszen ezek mind együtt alkotják a mai kor zenéjét, s úgy vélem, századunk művészetében a sokoldalúságnak kell dominálnia. Már húsz éves koromban egyformán hallgattam a Rolling Stonest, a Petruskát, jazzt és Stockhausent, akkor azt mondták, hogy bolond vagyok, de én már tudtam, hogy ez az én utam. A '70-es években még azzal is megvádoltak, hogy elárulom a jazzt, mert kevertem a rockkal. De én nem szeretem a zenét beskatulyázni.
Annyira nem, hogy Dolhai Attila-Lysander az első felvonásban egy meglepő, kifejezetten mulatós énekszólót ad elő, ennek okára rá is kérdezek.
- Direkt neki írtam - magyarázza Szakcsi Lakatos - ő kért meg rá, hogy legyen egy cigányos hangulatú száma. A végére hagytam egy kadenciát, mint ahogy ezt régen is megtették a zeneszerzők az énekesek kedvéért, s ott olyan magasságokat énekelhet, amilyeneket akar, az a rész teljesen az övé.
Fontosnak tarthatja a zenemű műfaji meghatározását, ha a cím alatt a world musical kifejezés szerepel - jegyzem meg.
- Ezt a művet nevezhetnénk crossovernek is, világok találkozásának, mert ez itt kétszeresen igaz, hiszen a darabban a különböző szférák közötti átjárásról van szó. Az alkotás minden esetben rizikó, mert ismeretlen utcákba kell betérni, de ha nem mered vállalni ennek ódiumát, akkor semmit sem kaphatsz - fogalmazza meg ars poeticának is beillő válaszát búcsúzóul a zeneszerző.
