Felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi–ausztriai–szlovákiai szakaszát  az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága pénteki tanácskozásán a kínai Fucsouban.

A Római
Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Közép- és
Kelet-Európán, a Közel-Keleten át egészen Észak-Afrikáig húzódott. Az UNESCO
célja, hogy a teljes, 6000 kilométeren át húzódó határvonalat felvegye a
világörökségek közé a Római Birodalom határai világörökségi sorozat részeként.

A Rajna és
a Duna mentén húzódó limesrészt külön-külön jelölték a listára. A Rajna menti
400 kilométeres alsó-germán szakasz, mely Rheinbrohltól a hollandiai
Északi-tengeri partvidékig tart, a hét elején megkapta a címet.

A
világörökségi listára került Duna-menti limesrész a németországi Bad Göggingtől
a szlovákiai Izsa községik húzódik. A teljes limes a Római Birodalom idején
katonai védvonalként követte a Duna vonalát a mai Németországtól kezdve
Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Bulgárián és
Románián keresztül.

Magyarország
kilépett a dunai limes vonal közös pályázatából.

Korábban a világörökségi helyszínek közé emelték a Nagy-Britanniában lévő Hadrianus falát (1987) és Antoninus falát (2008), valamint a Németországban lévő felső germán–raetiai limesszakaszt (2005) is.

A listára újonnan felvett területekkel a Római Birodalom egykori határvonala egészen Skóciától Szlovákiáig felkerült a világörökségi listára.

Nyitókép: a római őrtorony maradványai Verőcén. Forrás: ilovedunakanyar.hu