(MTI) - A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belül működő Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságán (VÖMNB) az MTI érdeklődésére csütörtökön elmondták, hogy Magyarország 2003 óta nem jelölt új helyszínt a Világörökségi Listára.
Ennek az anyagi okokon kívül (a felterjesztési dokumentáció elkészíttetése 8-10 millió forintba kerül) szakmai indokai is voltak, a VÖMNB tájékoztatása szerint ugyanis a szakemberek véleménye alapján nem találtak olyan helyszínt, amelyet százszázalékos eséllyel jelölhettek volna.
A jelölési folyamat szabályai szerint a VÖMNB javaslata alapján a magyar kormány minden év február elsejéig terjesztheti elő a kiválasztott helyszínt a Világörökség Bizottságnak. 2003 óta magyar részről nem terjesztettek elő új helyszínt, a következőt - a komáromi/komarnói erődrendszert - csak jövő év elején javasolhatja a magyar és a szlovák kormány (ez határon átnyúló helyszín lévén a két állam közös felterjesztése lesz). Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi tanácsadó, szakértő szervezetek véleményezése és a Világörökség Bizottság ülésén született döntés alapján legközelebb 2008-ban bővülhet újabb magyar helyszínnel a lista.
A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
Az UNESCO Világörökség Egyezménye 1972. november 16-án született meg, azóta 182 állam csatlakozott hozzá, jelenleg 812 helyszín szerepel a Világörökségi Listán. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe.
A litvániai Vilniusban tartott tanácskozáson szerdán újabb nyolc természeti helyszín felvételéről döntöttek, a kulturális helyszíneket pénteken választják ki.
Tíz új helyszínnel bővült a világörökség-lista
(MTI/AP/dpa) - Tíz új helyet, köztük a németországi Regensburg középkori óvárosát és az olaszországi Genova történelmi városmagját vette fel a világörökség-listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a litvániai Vilniusban ülésező illetékes bizottsága csütörtökön.
A világörökség-bizottság két kultúrtáj, négy épített régészeti emlék, két modern építészeti alkotás és két város pályázatát fogadta el. Ezzel 830-ra bővült az ENSZ védelmét élvező kulturális emlékek száma.
A világörökség részévé nyilvánított új helyek között van az ősi perzsa kereskedelmi utak mentén elhelyezkedő Bíszutún iráni falu több mint 2500 éves sziklavéseteivel; Jin Hszü (Yin Xu) kínai régészeti lelőhely, a Sang-dinasztia egykori fővárosa; a XX. század elején épült Sewell chilei bányaváros; a cornwalli és nyugat-devoni bányavidék Nagy-Britanniában; egy ősi öntözőmű Ománban; a lengyelországi Wroclawban álló Népcsarnok mint a Bauhaus építészet kimagasló alkotása; a bilbaói Vizcaya-híd; a Crac de Chevalier lovagvár és a Szaladin-citadella Szíriában.
A bizottság szerdán nyolc helyszín pályázatát hagyta jóvá.
