Petrolia kisváros a kanadai Ontario államban, lakossága alig több ötezer főnél, a XIX. század második felében azonban Torontónál, az állam fővárosnál is híresebb volt. A "fekete aranyláz" hatására szerencsevadászok tömege érkezett a vidékre, miután James Miller Williams 1858-ban nyersolajra bukkant 20 méteres mélységben.
Az első olajkút a fúrást végző cég vezetője után a Williams No. 1 nevet kapta, a környéket pedig Oil Springsnek (kb. Olajforrás) nevezték el. A földalatti kincsre szempillantás alatt új iparág épült; 1862-ben már összesen ötmillió hordó olajat termeltek az olajmezőnél letelepedett vállalkozók.
A XIX. századi olajkutak közül több száz még mindig működik, évente 70 ezer hordónyi olajat hoznak a felszínre, 2006-ban pedig felépült a Kanadai Olajipari Múzeum (Canada Oil Museum).
A 150. évfordulóra az intézmény külön honlappal (www.2008celebrate.com) és rendezvénysorozattal készült, amelynek a hétvégén volt a csúcspontja. "A világon itt indult először ipari méretű kőolaj-kitermelés, itt működött a világ első bejegyzett olajcége, és az első kanadai olajfinomítót is itt építették" - mondta Robert Tremain, a múzeum kurátora.
"Petrolia adta a világnak az olajipari szakemberek első generációját, legalább 87 országba vitték el az itt kidolgozott technológiát. A Közel-Keleten is petroliaiak indították be az olajbányászatot. Az első hordónyi olajat Perzsiában hozták a felszínre, egész pontosan 1908. május 26-án hajnali egy órakor" - mondta a kurátor.
A jubileumi rendezvénysorozat a szervezők szerint hozzájárul majd Petrolia és Oil Springs világörökségi pályázatának sikeréhez. "Ez a vidék annyi mindenben világelső, hogy megérdemli az UNESCO védettségét" - mondta Robert Tremain.
(Múlt-kor/MTI)
