Az UNESCO világörökségi listájára való felkerülés érdekében szakmai bizottságot hoztak létre, amely török sajtóbeszámolók szerint a napokban ülésezett és méltatta Bergama kulturális értékeit. Az Égei-tenger partján, Izmirtől mintegy száz kilométerre elterülő település polgármestere, Mehmet Gönenc szerint a városnak mindenképpen helye van a világörökségi listán, mivel kiemelkedő történelmi jelentőséggel bír és megfelel a feltételeknek is.
Bergama Törökország legrégebbi településeinek egyike, amelyet már az őskorban laktak és a görög, valamint a bizánci időkben is jelentős volt. Régészeti kincseit az egész világon ismerik. A Zeusz-oltárt 1897-ben Németországba csempészték és az ma Berlinben, a Pergamon Múzeumban látható.
Orhan Terzioglu egyetemi professzor szerint Pergamon aszklépionja a világ egyik legelső és legnagyobb egészségügyi központja volt, ahol vízterápiával gyógyították a betegeket és ahol álmokat értelmeztek. Véleménye szerint míg a világhírű görögországi Epidaurosz aszklépiosza rossz állapotban van, addig Pergamonban több épület is fennmaradt.
Az UNESCO világörökségi listáján olyan tájak, természeti képződmények, épületek vagy városok szerepelnek, amelyek kiemelkedő kulturális vagy természeti jelentőséggel bírnak. A világörökségi lista jelenleg 890 tételt tartalmaz: a világ 148 országának 689 kulturális, 176 természeti és 25 "vegyes" értékét. Törökország jelenleg kilenc helyszínnel szerepel a világörökségi listán: köztük van például Európa egyik idei kulturális fővárosának, Isztambulnak a történelmi negyede, valamint Pamukkale és Kappadokia.
