Egy zseniális magyar feltaláló, Schunda Vencel József műhelyében született meg a pedálcimbalom és a tárogató – az a két instrumentum, amely bár hangszerhungarikumként a magyarság nemzeti kincsének tekinthető, mégis méltánytalanul keveset tudunk róluk. A 19. század végén Európa uralkodó családjai versengtek azért, hogy hallhassák hangjukat, külföldön azóta is töretlen az érdeklődés irántuk. November 28. és 30. között a Művészetek Palotája Világraszóló Fesztiválján 20 nagyszerű muzsikus – komoly-, nép-, világzenei előadók és jazzisták – mutatják be a két hangszerben rejlő lehetőségeket, műfaji sokszínűségüket.

 

A Világraszóló Fesztivál első koncertjén, november 28-én az ezerarcú cimbalom kerül fókuszba. Balogh Kálmán és Lukács Miklós a Cimbalomduó formációban lép színpadra, amely 2009-es megalakulásával új fejezetet nyitott a hangszer történetében. Hangzásvilágukban a népzene, a jazz és a klasszikus zene elemei fonódnak egységbe, miközben felváltva játszott szabad improvizációkkal kápráztatják el a hallgatóságot.

 Vilagraszolo2013

Az est vetítéssel illusztrált hangszertörténeti áttekintést is ad, amelyből kiderül, hogy alig több mint száz évvel ezelőtt egy európai műveltségű, a kor szellemi elitjéhez tartozó hangszerész, Schunda Vencel József budapesti hangszergyárában kedvence, a cimbalom megújításán kezdett el dolgozni. A munka során növelte hangterjedelmét, tökéletesítette a játszófelület beosztását, megnövelte a hangerejét és javított a hangszínén is. Az akkor még pedál nélküli, de már javított változatot az 1873-as bécsi világkiállításon mutatta be, amely még az uralkodót is annyira elkápráztatta, hogy a Ferenc József-rend arany érdemkeresztjével jutalmazta a fiatal hangszerkészítő mestert. Alig egy évvel később Schunda Vencel József a hangszerre pedált szerelt, így született meg a ma ismert hangversenycimbalom.

Hamarosan az európai arisztokrácia versengett azért, hogy hallhassa a csodahangszert. 1890-ben a Nemzeti Zenedében Allaga Géza irányításával indult meg a cimbalomoktatás, 1897-ben pedig a Magyar Királyi Zeneakadémián is megnyitotta kapuit a cimbalom tanszék. A századfordulóra már több mint negyven hangszerkészítő gyártotta a Schunda-féle változatot, 1906-ban elkészült a tízezredik hangszer is.

 

Az 1920-as években Rácz Aladár, ?a cimbalom Liszt Ference? játékával világszerte nagy sikereket aratott. Igor Sztravinszkij is Rácz játékának hatására kezdett el cimbalmon tanulni, Ragtime és Renard című műveiben később meg is szólaltatja a hangszert. A tízezredik cimbalom mellett más miatt is nevezetes az 1906-os év. Ekkor debütált ugyanis a Bayreuthi Ünnepi Játékok Trisztán és Izolda előadásán egy másik Schunda-találmány, a töröksípból kifejlesztett tárogató. Az oboaszerű töröksípot Schunda nemcsak megnagyobbította, hanem klarinétfúvókával és billentyűkkel is ellátta. A vetítésen a látogatók megismerhetik a cimbalomnak elődjének, az ókori hárfának történetét is.

 

November 29-én a levélsíptól a tárogatóig, nemcsak vizuális illusztrációkon, hanem élő muzsikaszón keresztül is megismerhetjük a fúvós hangszereket: a levélsípot, a tilinkót, a pásztorfurulyákat, a moldvai kavalt, a klarinétot, a szaxofont és természetesen a tárogatót. Az est egyik kuriózuma Dresch Mihály saját fejlesztésű hangszere, a Fu-Hun. A műsor vázát a hangszerek megjelenése és használatának kronológiája adja. Többek között Kiss Gy. László, Cserta Balázs és a Fanfara Complexa muzsikusai játszanak népzenét, komolyzenét és jazzt.

 DreschMihaly_Vilagraszolo2013

A Világraszóló Fesztivál különlegessége, hogy a koncerteket 18 órától hangszerkészítő mesterek által vezetett műhelyek előzik meg, ahol a zeneszerszámok tulajdonságairól, készítésük titkairól valamint megszólaltatásuk rejtelmeiről is kérdezhetnek a látogatók. A Zászlótérben pedig hangszerkiállítás várja az érdeklődőket: a muzeális értékűtől a legújabb fejlesztésű cimbalmokig, a 40 kilós kiscimbalomtól a közel 100 kilós hangversenycimbalomig, az egyszerű kivitelűtől a dúsan faragottig többféle cimbalom lesz látható. Emellett megtekintetők a Schunda Vencel József-, Stowasser János- és Tóth József-féle tárogatók. A kiállításon a tárogató közvetlen elődjének számító töröksíp, a klarinét és az oboa is szerepel. Kiderül hogyan ?gyúrta egybe? ezt a három hangszert a 19. század vége felé Schunda Vencel József, hogy megszülethessen a magyar lélek mélységeinek kifejezésére különösen alkalmas új hangszer, a tárogató.

 

A gyerekeket és a családokat november 30-án délelőtt 11 órától a Tükrös Zenekar és vendégei: Csávás Attila fúvós és Baranyai Barbara táncos várják az előcsarnokban a Vígan legyünk című programmal. A zenészek a gyerekek bevonásával játszanak, itt is megszólal a cimbalom és a tárogató.

 

Simon Broughton, a Songlines közismert véleményvezér zenekritikusa tavaly novemberben Budapesti útja alatt a Világraszóló Fesztiválra is ellátogatott és cikkében igen nagyra értékete a Müpában a Hangvető által szervezett minifesztivál ?Az ezerarcú cimbalom? koncertjét: