A magyar nemzet, a magyar polgár és a városias lét mindent túlél – mondta a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum Új Képtárának és Látvány-restaurátorműhelyének hétfői megnyitóján.

Miskolc, 2024. április 29.
Érdeklődő a Herman Ottó Múzeum Új Képtárának és Látvány Restaurátor Műhelyének megnyitóján Miskolcon 2024. április 29-én.
MTI/Vajda János
A Herman Ottó Múzeum Új Képtára és Látvány-restaurátorműhelye a megnyitó napján Miskolcon

Ahogy a Szinva patak megbújva Miskolc utcái alatt, néha a felszínre törve és néha eltűnve, ugyanúgy élte túl a polgárosodás és a polgári életvilág a huszadik század viszontagságait is – tette hozzá Vincze Máté. Kiemelte, a vármegyeszékhelyen több ok is van az ünneplésre: például a Herman Ottó Múzeum fennállásának 125. évfordulója, valamint a múzeum új szárnyának megnyitása, melyet a magyar állam egymilliárd forinttal támogatott.

Vincze Máté arról is beszélt, a művészet a műgyűjtők és mecénások által válik „halhatatlanná”, akik tudják, szerepük és feladatuk van abban, hogy egy közösség az identitását megőrizve, a kulturális identitására büszke módon tovább éljen.

Vincze Máté Miskolc MTI.jpg
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Herman Ottó Múzeum Új Képtárának és Látvány-restaurátorműhelyének megnyitóján

Egry József festőművészt idézve a helyettes államtitkár úgy fogalmazott, „egy nemzet öröksége vagy nagysága nemcsak abban rejlik, hogy vannak-e értékei, hanem, hogy vannak-e annak az értéknek megőrzői is”. Szerinte Miskolcon az emberek jó példát láthatnak erre.

Szolyák Péter múzeumigazgató köszöntőjében a megnyitót múzeumtörténeti pillanatnak nevezte, mellyel egy „hosszú út végére és remény szerint egy még hosszabb elejére” érkeztek. Emlékeztetett, június 23-án az intézmény fennállásának 125. évfordulójához ér. Kiemelte, hogy a látogatók már megtekinthetik A titkos és a publikus, valamint a Miskolc anno című állandó tárlatokat. A titkos és a publikus című kiállítás két műgyűjtő – Kövesi István és Petró Sándor – képzőművészeti gyűjteményeit mutatja be, míg a Miskolc anno a két világháború közötti várost idézi meg.

Hangsúlyozta, a Herman Ottó Múzeum közössége olyan erőről, akaratról és kitartásról tett tanúbizonyságot és annyi áldozatot hozott meg az elmúlt években a magyar kultúráért, hogy bizton állíthatja: ma Magyarországon Miskolcon a legjobb múzeumigazgatónak lenni.

Veres Pál polgármester arról beszélt, megtisztelő egy városvezető számára, hogy elkészülhetett a Miskolc kultúráját szolgáló épület. Hozzátette, a beruházással egy közösségi tér jött létre, mely reményeik szerint hamarosan megtelik élettel. Hangsúlyozta, „nagyon fontos az, hogy erősítsük a közösségeinket, hiszen egy város attól erős, hogyha közösségei erősek”. Megjegyezte: nincs jobb közösségformáló erő a kultúránál, a művészetnél, a hagyományoknál és a történelemnél.

Petrányi Zsolt, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese köszöntőjében többek között arról beszélt, hogy egy múzeum életében az állandó kiállítások rendezése nagy kihívást jelent, mert az évtizedek múlásával megváltozik a közönség és a nézők igénye a tárlatok iránt.