A múzeumok válságos időkben is jó minőségben végzik gyűjteményeik kezelését, feldolgozását és bemutatását, megerősítve közösségeink identitását – mondta Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár szerdán Kaposváron.

DKATT20240515024.jpg
Fotó: Katona Tibor / MTI

Vincze Máté a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) kétnapos tavaszi közgyűlésének és szakmai konferenciájának megnyitóján hangsúlyozta: a magyarság megmaradását is biztosítja a következő ezer évben az, hogy a múzeumok feladatellátása és a múzeumi szakemberek szürkeállománya is e célok szolgálatában áll. A szomszédban zajló háború és az erre adott hibás brüsszeli válaszok miatt a válság elhúzódik, általános gazdasági strukturális válság van Európában, ez azonban nem kell hogy elriasszon vagy eltántorítson, hiszen a múzeumok időszemlélete nem néhány tíz éves, hanem évszázados, és az elmúlt évszázadot nézve Magyarországon inkább az volt a ritka, hogy könnyű volt, és az volt az általános, hogy nehéz volt – jelentette ki. Kitért arra, hogy idén zárul a legnagyobb erőforrású, vidéki múzeumokat érintő program, a Magyar Géniusz Program, amelyben a kormány 3,5 milliárd forint támogatást adott a vidéki múzeumoknak, valamint vándorkiállítás nyílt, bemutatva a vidéki muzeális intézmények legértékesebb, legkülönlegesebb műtárgyait.

A helyettes államtitkár a fejlesztésekre példaként hozta fel a Rippl-Rónai Múzeum első székhelyét biztosító kaposvári épület, az abban látható néprajzi kiállítás megújítását, Miskolcon a Herman Ottó Múzeum új szárnyának megnyitását és Komáromban a Brigetio Öröksége Látogatóközpont átadását. A kormánynak és a legtöbb múzeumot fenntartó önkormányzati rendszernek egyértelműen prioritás, hogy a múzeumi rendszer ne csak életben maradjon, ne csak életképes legyen, és ne csak a válságállósága erősödjön, hanem „meghatározza azt, mi az identitásunk, mi az, amit mi az unokáinkra hagyunk mint szellemi, kulturális és tárgyi örökséget és mint ennek a tudásnak, a magyarság tudásának az alapját” – fogalmazott. 

Vincze Máté jelezte azt is, hogy a kormányzat a teljes közgyűjteményi szféra fejlődése érdekében továbbra is várja a múzeumi szakemberek jó ötleteit, elképzeléseit és a múzeumi szervezetek közös munkáját eredményeik megvitatásában és a tervezésben egyaránt.

Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ szervezésével összefüggésben azt mondta, hogy egy, a kormány által támogatható modellel jó eséllyel orvosolható a régészetet mint stratégiai ágazatot hátráltató régészeti előfinanszírozási anomália. Kardinális kérdésként említette a restaurátorok hiányának megoldását, a digitalizálási stratégia életbe léptetéséhez szükséges „rendcsinálást” a gyűjteménykezelő szoftverek terén, valamint a közgyűjtemények érdekérvényesítésének erősítését a szakmai szervezetek együttműködésével, továbbá közgyűjteményi stratégia elkészítését.

Biró Norbert, a Somogy Vármegyei Közgyűlés elnöke örömének adott hangot, hogy a vármegyei önkormányzatnak és a Rippl-Rónai Múzeum több kiállításának otthont adó vármegyeházi épület az elmúlt időszakban megújult, a szintén felújított egykori levéltár pedig a múzeum igazgatásának új otthona lett. 

Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a somogyi vármegyeszékhely tavaly ünnepelte a rendezett tanácsú várossá válásának 150. évfordulóját. A politikus egyúttal a település olyan felújított épületeit ajánlotta a múzeumi szakemberek figyelmébe, mint a Dorottya-ház, a Rippl-Rónai-villa vagy a kaposszentjakabi bencés apátság.

Ábrahám Levente a Rippl-Rónai Múzeum történetének főbb eseményeit idézte fel a hallgatóságnak, Ódor János Gábor, az MVMSZ elnöke azt jegyezte meg, hogy 131 tagjukból több mint 60 jelezte, képviselteti magát a kétnapos kaposvári közgyűlésen.