Vincze Máté: Szent István tudta, hogy csak erős identitású, önazonos, öntudatos népnek lehet jövője

Kultpol

Szent István tudta, hogy csak erős identitású, önazonos, öntudatos népnek lehet jövője – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára augusztus 20-án, kedden Debrecenben, az államalapító szobrának koszorúzási ünnepségén.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédet mond Szent István király szobránál az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén Debrecenben, 2024. augusztus 20-án.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A debreceni Szent István-szobor. Fotó: Shutterstock / Robson90

Vincze Máté utalt arra, hogy Szent István volt a világon az első olyan világi uralkodó, akit nem mártírhalála, hanem államszervező tevékenysége miatt avattak szentté, s akit a nagy nyugati-keleti egyházszakadás óta a római katolikus egyház és a görögkeleti egyház is szentként tisztel. „Sőt, talán még a reformátusok is” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár azt mondta, István király belpolitikája, diplomáciája erős, büszke, szuverén európai államot hozott létre. Olyan államot, amely nem tiszaviráglétre tervezte fennmaradását: „a tény, hogy mi itt most magyarul beszélünk és a magyar maradt a Kárpát-medence domináns országa, hogy túléltünk tatár, török, német, szovjet megszállást, Szent Istvánnak köszönhető” – fogalmazott.

Szent István bölcs uralkodóként a megfontolt, éber alkalmazkodás elvét követte, de tudta, ez nem jelentheti ősi gyökereink kitépését, kultúránk és hagyományaink megtagadását, „csak erős identitású, önazonos, öntudatos népnek lehet jövője” – hangoztatta Vincze Máté. Megjegyezte, az uralkodó egyesítette az országot a kereszténységben, de megtartotta szuverenitását is, a német egyháztól független érsekséget hozott létre Esztergomban, majd Kalocsán. Igyekezett távol maradni Közép-Európa főbb viszályaitól, de erős kézzel lépett fel az országra támadó külső erőkkel szemben.

A helyettes államtitkár kitért arra: a legújabb régészeti kutatások alátámasztják, hogy az Árpád-ház erős, de nyitott, gazdaságilag domináns birodalmat épített ki, amelyben találkozott a kelet, a nyugat és a dél kereskedelme. „Szent István szuverén államot épített a kölcsönös tisztelet és interkonnektivitás jegyében. Megalkotta az első magyar nagystratégiát, amely a történelem legvadabb viharain is átsegítette hazánkat, a magyarok közösségét” – közölte Vincze Máté. Úgy fogalmazott, a megmaradás képessége a Szent István-i örökségben több mint túlélés: a jó időkben való építkezés és a rossz idők utáni megerősödés körforgása.

A helyszínre utalva a helyettes államtitkár azt mondta, Debrecen magabiztos és erős város. „Ikonikus, hogy amikor a magyar nép szuverenitását, megmaradását külső hatalmak fenyegették, Debrecen mindig a forradalom bástyája volt, nem ritkán fővárosként funkcionálva” – fűzte hozzá.

Végezetül azt mondta, Szent István több, mint egy lecke a történelemkönyvekben: művét meg kell élnünk a mindennapokban, hivatásunkban és tovább kell adnunk a jövő generációi számára. „Debrecen városa, a debreceniek érzik ennek a feladatnak a súlyát és megtartó erejét, ahogy értik és érzik a Szent István-i mű jelentését. A város fejlődésének dinamikáját máig az adja, hogy az itt élők beemelték életükbe az államalapító legfontosabb tanítását: az értékőrzés és az értékbefogadás egyensúlyának eszméjét” – mondta Vincze Máté.