Virágóra Debrecenben - a Kálvin-évforduló jegyében a 40. Virágkarnevál

(MTI) - Bölcskei Gusztáv azt mondta: Kálvin János születésének 500. évfordulóján érdemes emlékezni arra, hogy "miként formálta magunk és nemzetünk irányába való felelősségre az egykor ezen a helyen lakó Kölcsey Ferenc és egész Debrecen szellemiségét a reformáció." A 40-es szám a Bibliában is korszakot jelöl: Isten kiválasztott népének 40 napos vándorlását, vagy a 40 napos böjtöt - hangoztatta. Emlékeztetett rá, hogy május 22. a magyar reformátusok számára az egység, az egymásra találás, a történelem és a határok legyőzésének napja, ezért Debrecen azóta különös jelentőségű számukra. A püspök a virágóra avatásakor Isten áldását kérte az időre és azokra, akik azt felelősen töltik el.

 

 

Kósa Lajos beszédében úgy fogalmazott: azon a helyen, ahol előbb Kölcsey háza, majd Lenin szobra állt, ma a megújulás szimbólumai, virágok ezrei emlékeztetnek az idő múlására, a történelem dicső és sötét korszakainak váltakozására. Szavai szerint Debrecen városa igazi közösségként működik, a virágok pedig a napórán addig mutatják az időt, amíg a közösség is működik és ápolja őket.

 

Pajna Zoltán, a város alpolgármestere, a virágóra ötletgazdája elmondta: a Baltazár Dezső téren most fejeződött be a rendszerváltozás. Kezdődött 20 éve a Lenin-szobor elszállításával, folytatódott 2006-ban a korábbi korszerűtlen művelődési központ helyén álló modern Kölcsey Központ átadásával, most pedig a tér utolsó parlagon hagyott területének parkosításával fejeződött be.

 

A napórát a város új turisztikai attrakciójának nevezte, majd hozzátette: a 40 nap múlva kezdődő 40. Virágkarnevál idén is egyhetes programsorozattal várja a debreceniek és turisták százezreit, amelyek a város egész területén oszlanak majd meg, nem korlátozódnak csak a belvárosra.

 

A kompozíció egy tíz méter átmérőjű, összesen négyezer tő virágból kirakott napóra, kőből és kovácsoltvasból készült óramutatóval a közepén, ezen az óramutatón pedig Debrecen város jelképének, a főnixmadárnak a szárnyai láthatók. Az óramutató Mihály Jolán szobrászművész, Barkóczi Péter kovácsmester és Tulok László mérnök közös alkotása.

 

Korábban: