(MTI) - Bár sok történeti témájú reneszánsz kiállítást rendeztek ebben az évben, a Magyar Nemzeti Múzeum a Reneszánsz látványtárral új aspektusból próbálta megközelíteni a korszakot.
Az első teremben arra világítanak rá, mit jelenthetett a XIX. században a reneszánsz, illetve mit mondhat egy kortársnak a reneszánsz. Vasáros Zsolt, a november 30-ig látogatható tárlat egyik kurátora bemutatta Kőnig Frigyesnek, az Iparművészeti Egyetem rektorának 2004-2005-ben készült Oszlopsor című festmény-sorozatát, amelyet egy zárai (Zadar) IX. századi templom ihletett. Szólt arról, hogy Polgár Botond Tondo című szobra, amelynek ötletét Michelangelo festménye adta, jól reflektál az Oszlopsorra: megmutatja azt, hogy az antikból kiindulva, hogy lehet valamit kortárs szemmel megjeleníteni.
Buzás Gergely, a tárlat másik kurátora aláhúzta, a Reneszánsz látványtár első része a kortárs művészet és a reneszánsz kapcsolatát, míg a második rész a tudomány és a reneszánsz kapcsolatát tárja fel.
A kiállítás második fele a késő gótikus emlékek felvonultatásával kezdődik, megtekinthető egyebek mellett a visegrádi királyi palota makettje, a palota oszlopfőjének rekonstrukciója. A budai Vár emlékei közül megemlítette a kapuzatból megmaradt párkányt, Mátyás és Herkules szobrainak talapzatait, de szólt az egyetlen teljes egészében fennmaradt reneszánsz épületről, a budapesti Nyék-villáról is. Mint mondta, virtuális eszközökkel megjelenítik a Bakócz-kápolnát is, amelyet a XIX. században átépítettek.
A kurátor közlése szerint az utolsó előtti teremben a reneszánsz kori arisztokraták, nemesek építkezéséről, a reneszánsz szobrászatról tudhatnak meg többet a látogatók. Látható egyebek mellett a nagyvázsonyi, a siklósi, a sárospataki vár vagy a nyírbátori kastély rekonstrukciója, a diósgyőri vár oltárának maradványa, a komáromi, a győri, az érsekújvári, az egri, valamint Szatmár várának erődje.
