Visky András Kitelepítés című regénye kapta az idei Margó-díjat

Idén 34 pályázat közül választotta ki a legjobb tízet a Könyves Magazin szerkesztősége, a győztesről pedig a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Margó Irodalmi Fesztivál képviselőiből álló szakmai zsűri döntött. A Margó-díjra minden olyan, magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötetet lehetett nevezni, amely 2022. július 1-e és 2023. június 30-a között jelent meg, illetve került kereskedelmi forgalomba.

A Margó-díjat 2023-ban Visky András Kitelepítés című kötete nyerte el. Kertész Imre Sorstalansága erős párhuzamként kínálja magát a gyermek András nézőpontjából megírt Kitelepítés ügyében, egyrészt a rettenetes viszontagságok miatt – amelyeket ott mindkét szülőtől, itt az apától elszakadva kell átélnie az elbeszélőnek –, másrészt pedig erősen dokumentatív volta és annak határozott sugallata révén, hogy mindaz, amit olvasunk, pontosan így történt, és a főhős pontosan így élte meg-át a leírtakat. Ami nyilvánvalóan lehetetlen, és a művet mint kivételes – valamint kivételesen bonyolult és rafinált– írói teljesítményt állítja elénk.

Fontos és szintén a Sorstalansággal összevethető pont a Kitelepítés ügyében az is, hogy noha a kívülálló számára a borzalmas kiszolgáltatottság, ínség, félelmek, bizonytalanság időszaka-élménye a láger, András természetesnek, sőt anyja biztonságot nyújtó jelenléte miatt alapjában véve otthonosnak érzi. Hat fogékony éve telik el ott, gyermekkorának meghatározó szakasza, testvéreivel és anyjával együtt, egymásba kapaszkodva. Teljesen extrém körülmények között, mégsem állandó rettegésben.

A Kitelepítés a család óriási erejéről és egy anya emberfeletti kitartásáról, hitéről tanúskodik. Arról a hitről, amely a legsötétebb megpróbáltatások idején sem engedi meg a végső elcsüggedést, sőt a végsőkig kifosztott Jób Istent faggató, kegyelmét kérő dacával éppen ellenkezőleg, „csak azért is” bizakodni akar, reményt keres. Emiatt a láger paradox módon erőforrássá, vonatkoztatási ponttá válik, a zsidó nép negyvenéves vándorlásához hasonló istentapasztaláshoz hasonlít, amely egy életre meghatározó lesz. A láger idilli gyermekkor és világnézeti jelentőségű élmények helyszíne. A Kitelepítés nem feltétlenül egy bizonyos hit melletti tanúságtétel, hanem annak kikezdhetetlen bizonyosságát próbálja átadni, hogy a gyermekkori csodatapasztalások nem illúziók, hanem az életünk legbiztosabb tartóoszlopai.

Visky András József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró, egyetemi tanár, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója 1957-ben született Marosvásárhelyen. Édesapja Visky Ferenc református lelkész volt, akit az 1956-os forradalom után börtönbüntetésre ítéltek, őt magát, testvéreit és édesanyját, Visky Júliát munkatáborba internálták. Apja 22 éves kiszabott büntetéséből végül hat évet töltött fogságban, szabadon bocsátása után az egész család hazatérhetett – ez a meghurcoltatás később középponti témájává vált Visky művészetének.

1982-ben szerzett mérnöki diplomát Temesváron, de 1989-ben pályát váltott: a Korunk szerkesztője lett, majd 1999-től tíz évig a Koinónia Könyvkiadó igazgatója és főszerkesztője volt, és esztétikai területen doktori címet szerzett az ELTE-n. Bár Viskynek az első prózakötete a Kitelepítés, művészeti alkotómunkája egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza. Első két könyve versgyűjtemény volt (Partraszállás, Fotóiskola haladóknak), de szakkönyveket, színházi teoretika témában írt köteteket is jegyez, így például: Írni és (nem) rendezni, Tompa Gábor színházi világa, Mire való a színház? – Útban a theatrum theologicum felé.

Drámaszerzőként számos darabját kiadták és színpadra vitték magyar, román és amerikai színházakban: Júlia című művét, amelyet édesanyja ihletett, először a Thália játszotta 2002-ben, 2005-ben Kolozsváron román nyelven mutatták be, majd 2006-ban Rockfordban, 2010-ben pedig Chicagóban vitték közönség elé. De több nyelven is színre került például a Tanítványok és a Megöltem az anyámat című darabja. Következő kötetén a Magyar Írórezidencia Programban is dolgozhatott nemrég a Pannonhalmi Bencés Főapátság falai közt.

A Margó-díj győztese a pénzjutalom és a médiakampány mellett a következő évben önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválon, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon.

A Margó és az Erste közös #higgymagadban különdíját a tíz döntős közül választották ki. Az első alkalommal átadott elismerést Szűcs Ádám kapta, aki A játék neve: Budapest című művével pályázott.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 12-e és 15-e között számos programmal várja az érdeklődőket Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban.

Nyitóképen Visky András. Fotó: Kiss Gábor / Magyar Kultúra