Vita a Junior Prima díj körül

Múlt kedden volt a Junior Prima díj színház-, film- és táncművészet kategóriájának díjkiosztója, azonban az egyik díjazott, Vilmányi Benett színész végül nem vette át a díjat.

A Junior Prima díjakat 2007 óta osztják ki. Öt társalapító hozta létre, hogy elismerjék a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, 30 év alatti alkotó- és előadóművészeket, illetve a tudomány, az oktatás, a sajtó és a sport területének kiválóságait. Az elmúlt 15 év alatt változtak a mecénások, átalakultak vagy megszűntek a kategóriák, és vannak területek, köztük a 2008 óta létező színház- és filmművészet, amelyek megmaradtak, de egyre kevesebb fiatal kaphatja meg az elismerést. 2013-ban a kezdeti tízről nyolcra, majd hétre (2015) csökkent a díjazottak száma. Ezt követően majdnem visszaállt az eredeti szintre (2016-ban nyolc „teljes” és két megosztott díjat adtak át). 2017-ben, 2020-ban és 2021-ben hat-hat, 2018-ban, 2019-ben öt-öt fiatal színész, táncművész vagy filmes lett Junior Prima.

2022-ben mintegy ötven jelölt fiatal közül Barta Ágnes (Nemzeti Színház), Benedek Dániel (kaposvári Csiky Gergely Színház), Hartai Petra (Budaörsi Latinovits Színház), Koltai-Nagy Balázs (Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház) és a szabadúszóként dolgozó Vilmányi Benett munkáját tartotta Junior Prima díjra érdemesnek a kuratórium, amelynek tagjai Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja, Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos, Máté Gábor színész-rendező, a Katona József Színház igazgatója, Oberfrank Pál színész-rendező, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Orlai Tibor színházi producer, az Orlai Produkciós Iroda vezetője és Rudolf Péter színész-rendező, a Vígszínház igazgatója voltak.

A díjátadó szeptember 20-án volt a Lóvasúton. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Szabó Levente, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank elnök-vezérigazgatója adta át.

A Radnóti Színház után a független szférát, illetve a tanítást választó Vilmányi Benett, mint arról a Színház Online beszámolt, a színpadra lépve megköszönte az elismerést, de személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a díjat. A Telex megkeresésére Vilmányi elmondta, eredetileg nem tervezte visszautasítani a díjat, de annyira feldühítette, hogy az átadó előtt külön kérték, hogy ne politizáljon a beszédében, hogy mégis így tett.

A színművész beszámolt arról, hogy „az utolsó pillanatban érkezett a díjátadóra, és nagyon szíven ütötte, hogy egyből odamentek hozzá, és nyomatékosan megkérték, hogy ne politizáljon a beszédében. (…) Előzetesen két fix mondattal számolt, ez a két mondat pedig nem volt mentes a politikától, szerinte ugyanis nehezen lehet politikamentesen fogalmazni, bármilyen művészetről legyen is szó. Miután ő volt az első, akit szólítottak, a kérés és az átadó között eltelt tíz percben nem is volt ideje lehiggadni, így végül egy nagyon dühös hangvételű beszédet mondott.” Ebben, mint a Telexnek elmondta, a politka és a kultúra összetartozásáról beszélt. Vilmányi Benett lemondott a díjról és az azzal járó kétmillió forintról is, annak ellenére, hogy nagyon kevés pénzért dolgozik. A lap kérdésére úgy fogalmazott: „Nyilván lehetett volna ezt sokkal méltóságteljesebben is csinálni, magát a gesztust viszont nem bántam meg.”

Szeptember 26-án a Színház Online-on jelent meg először egy, az eddigi 106 Junior Prima díjas közül 25 által aláírt nyílt levél, amelyben az aláírók leszögezték:

„A zsűri tagjait tekintve semmi esetre sem feltételezhetünk egyöntetű elfogultságot. A Junior Prima díj elnyerésének nem feltétele a politikai hovatartozás, az elbírálás módja pedig egyértelműen törekszik arra, hogy demokratikus legyen. Az ünnepség előtt a szervezők részéről megfogalmazott kérés, miszerint a nyertesek köszönőbeszédeikben lehetőleg tartsák tiszteletben a díj függetlenségét, pusztán azért hangzott el, hogy a díj megőrizhesse szakmai hitelességét és méltósága sértetlen maradjon. Ebben a közegben kardot rántani indokolatlan és felesleges. Az üzenet félrement, a kollégánk pedig cselekedett, ahogy jónak látta.”

Hozzátették: „Úgy gondoljuk, ezzel a döntésével nem a jelen valódi cenzorainak vagy a rendszernek intett be, hanem azoknak a színészeknek, akik leadták rá a voksukat, azoknak a zsűritagoknak, akik lobbiztak érte és azoknak a fiatal alkotóknak, akik szintén megkaphatták volna ezt a díjat, és boldogan átvették volna. Nagyon sajnáljuk, ami történt, és bízunk benne, hogy ez az eset nem veszélyezteti a díj presztízsét! Végezetül szeretnénk hangsúlyozni, hogy mi is elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak, tiszteljük a bátor és egyenes kiállást, de nem érezzük hősiesnek, ha valaki ellenséget kiált egy olyan helyen, ahol barátok veszik körül.”

A nyílt levél után Vecsei H. Miklós a közösségi médiában megindokolta az aláírását.

„Ez a díj az egyik utolsó volt, amit politikamentesen kaphattunk meg a szakma nagyjaitól. Ezért is volt kár ezt politikai helyzetbe keverni, ami véleményem szerint nem Benett hibája volt. Az, hogy nem volt ideje átgondolni, hogy mit is lehetne tenni egy ilyen helyzetben, és ezzel talán a jelenlevő díjazottakat hozta kellemetlen helyzetbe, nem róható föl neki. Ha valaki, hát én tudom, milyen hirtelen indulattal cselekedni, ha az ember igazságtalanságot érez.

A politika félelmetes szinten átszőtt mindent. Részemről mindkét oldalon. Nem szeretnék vele nyilvánosan foglalkozni, és remélem, hogy a mi generációnk változtatni tud majd. Ugyanakkor nem értek egyet Benett azon kijelentésével, hogy a művészet és a politika feltétlenül összetartozik. De ez már egy másik párbeszéd témája. Nem akartam megbántani Benettet, sem azokat, akiknek reménykeltő volt az ő gesztusa, sőt megértem az indulatait és a tehetetlenséget, ugyanakkor az aláíró kollégák és barátok szándékát is értem, miszerint depolitizálva szeretnék tartani ezt a díjat.”

Gábor György filozófus, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének volt tudományos főmunkatársa, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szintén a Facebookon közzétett véleménye szerint egy díj (bármelyik díj) függetlensége és szakmai hitelessége nem annak függvénye, hogy a díjazott nem beszél. Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét, hanem a beszéd: az, hogy az egyik ezt mondja el, mert ez a véleménye, legközelebb a másik meg azt mondja el, mert annak az a véleménye.

Ugyanezen a felületen Vilmányi Benettet támogatásáról biztosította többek között Boross Martin Junior Prima díjas rendező, Kovács Bálint kritikus, Székely Csaba rendező és Tompa Andrea író is.

Nyitókép: a színház-, film- és táncművészet kategóriában odaítélt Junior Prima díjak az átadóünnepségen a budapesti Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban. Fotó: MTI/Balogh Zoltán