"Országunk hatalmas szenvedéseket és károkat okozott több ázsiai országnak és népnek. A japán nép nevében, őszinte együttérzésemet és mélységes lelkiismeret-furdalásomat fejezem ki az áldozatoknak. A mi felelősségünk, hogy alázattal tekintsünk a múltba és felejtés nélkül adjuk át e szörnyű háború leckéjét a jövő nemzedékeinek" - jelentette ki a miniszterelnök a tokiói Budokan csarnokban tartott megemlékezésen, Akihito császár és Micsiko császárné jelenlétében, mintegy 7000 ember előtt. A szertartás során az uralkodó maga is biztosította az áldozatokat: osztozik gyászukban, egyben reményét fejezte ki, hogy a háború borzalma soha többé nem ismétlődik meg. Akihito apja, Hirohito császár 1945. augusztus 15-én valóságos sokkot okozott alattvalóinak azzal, hogy trónra lépése óta első ízben mondott rádióbeszédet és bejelentette: Japán leteszi a fegyvert a szövetségesek előtt.
Koidzumi a szentélybe tett látogatásával kiváltotta Kína és Dél-Korea haragját. Személyében ugyanis a második világháborús japán kapituláció évfordulóján több mint két évtized óta először látogatott a szentélybe hivatalban lévő japán miniszterelnök. Utoljára 1985-ben Nakaszone Jaszuhiro választotta a megemlékezés e formáját. Koidzumi a heves tiltakozások hírére elmondta: azzal az érzéssel ment a kegyhelyhez, hogy ne legyen többé háború, és azokról emlékezett meg, akik háborúban áldozták életüket. A sintoista szentély 2,5 millió japánnak állít emléket. A kormányfő külön hangsúlyozta, hogy nem a japán háborús bűnösök emlékének adózott.
Kína és a két Korea szerint a japán kormányfő a szentélybe tett látogatásaival a szigetország háborús múltját és imperialista hódításait magasztalja, amelyeknek ezen országok is áldozatai voltak. A hivatalos Új-Kína hírügynökség ismertette a pekingi külügyminisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint a japán miniszterelnök "szembeszállt a nemzetközi igazságérzettel és belegázolt az emberi lelkiismeretbe". Szöulban először ugyancsak a külügyi tárca bélyegezte meg a keddi látogatást. A minisztérium szóvivőjén keresztül adott hangot kiábrándultságának és haragjának, és arra szólította fel Tokiót: az ilyen lépésekkel ne ássa alá a két ország jó kapcsolatait, ugyanakkor nézzen szembe a történelmi múlttal. Később Ro Mu Hjon dél-koreai elnök a Koreai-félszigetnek a japán gyarmatosítás alól való felszabadulása 61. évfordulóján tett nyilatkozatában úgy vélekedett: Japánnak bűnbánatot kell gyakorolnia a múlt miatt, és be kell bizonyítania, hogy nincs szándékában hasonló bűnöket újra elkövetni.
Az államfő sürgette továbbá, hogy rendezzék a két ország közötti egyéb vitás kérdéseket, köztük a történelemkönyvek, a Dokdo (japánul Takesima)-szigetek hovatartozásának, valamint a háború idején szexrabszolgaságra kényszerített koreai nők kárpótlásának ügyét. Közben Szöulban mintegy háromezren tüntettek a japán nagykövetség előtt, kisebb összecsapásokra is sor került a tiltakozók és a rendőrök között. Néhány aktivista jelképesen lefejezett egy bábut, amely a katonai egyenruhába öltözött Koidzumit ábrázolta.
(Múlt-kor/MTI)
