?Az elmúlt évben szerepeltünk hasonló jellegű, 16. századi?17. század eleji, történeti tárgyú versekkel, török és magyar vonatkozású irodalmi szemelvényekkel, valamint zenei anyagokkal a szigetvári dzsámiban. Ennek a mostani műsornak prózai közreműködője vagyok, így a zenei részről annyit mondhatok, hogy Csörsz Rumen István és Erdal Şaliko?lu ? aki törökre fordította Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét ?, olyan dalt énekel majd el Estergon Kalesi címmel, amely a törököknek is nóvum, hiszen Esztergom váráról szól, illetve a versben szereplő török vitéz szerelméről. Egy olyan ének, amelyet a hódoltság korában írtak és adtak elő? ? mesélt a műsor zenei részéről Gy. Szabó András.
A művész az ő anyaga kapcsán elmondta: ?Balassi Bálint és a 16. század vitézi versei szólalnak meg a műsorban, középpontban Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című költeményével. Az én irodalmi összeállításomban ami fontos, azok a 16. század más katonaköltőinek versei, például Wathay Ferenc szerzeményei, aki Székesfehérvár kapitánya volt és raboskodott a Fekete-toronyban. Megjelent egy gyönyörű énekes könyve, melyet visszajuttatott Magyarországra abban a hiszemben és azzal a szándékkal, hogy ez a mű talán tájékoztatni fogja a magyar közvéleményt az állapotáról és remélhetőleg ennek a könyvnek a révén haza is tud kerülni. Ez egyébként meg is történt. A Szigeti veszedelemnek pedig olyan részletei hangzanak majd el, melyek a bajtársiasságról adnak elévülhetetlen tanúbizonyságot. Ilyen például Radivoj és Juranics, a két horvát vitéz önfeláldozó, egymásért életüket is odaadó barátsága. Mindezek mellett megszólalnak Zrínyi-epigrammák és török tárgyú, szerelmi és vitézi énekek. Balassinak kiváló tanítványa volt Rimay János, aki maga is mozgalmas életet élt. Előbb Bocskai Istvánnak, később Bethlen Gábornak volt portai követe ? az ő egyik levele is szerepel ebben az irodalmi-zenei összeállításban, hiszen ugyancsak érinti a kort, tehát a török-magyar világot és annak hétköznapjait? ? foglalta össze Gy. Szabó András a műsor rá vonatkozó részét.
Mint a szavalóművész elmondta: a műsor kifejezetten a tavalyi Zrínyi Napokra készült, amikor is a szigetvári ostrom 450. évfordulójára emlékeztünk, de természetesen az ország számos pontjára elvitték már a produkciót ? legutóbb Gödöllőn jártak, ahol diákoknak mutatták be a műsort. Amely a művész szerint folyton változik attól függően, kikből áll a hallgatóság: diákok vagy felnőttek ülnek-e a közönség soraiban.
De vajon mennyire fogékonyak a jó pár századdal korábbi művekre a gyerekek?
?Az összeállításban elhangzik egy janicsár vers is, mely egyszerre született meg magyar és török nyelven. Amikor ennek kapcsán elmagyarázom nekik a janicsár fogalmát és társítom hozzá a magam, illetve az ő Egri csillagokból megismert élményeit, máris megragadtam a figyelmüket. Hiszem, hogy ezeket a műveket ilyen rendhagyó módon kell előadni: pár mondattal megvilágítani a zenei-irodalmi anyag hátterét. Amint ez megtörténik, abban a pillanatban ezekre a szövegekre összpontosítanak a gyerekek? ? fejtette ki Gy. Szabó András.
A magyar és török művekből álló zenei-irodalmi programot szeptember 9-én, szombaton hallgathatják meg az érdeklődők Szigetváron, a dzsámiban a Zrínyi Napok keretében.
Szíjjártó Anita
Fotó: Csákvári Zsigmond
