Vitkovics Mihály irodalmi alkotásai kevésbé ismertek, mint a 19. század eleje nagy költőinek ? például Kölcsey, Vörösmarty ? művei. Pedig számos verset írt, kötete jelent meg, és nagy hatása volt a kor irodalmi életének alakulására.
Ősei Hercegovinából, a törökök elől menekültek Magyarországra, dédapja telepedett le Egerben, ahol a költő is született. Itt volt diák - többek közt a Líceumban tanult jogot -, s ezekre az évekre örömmel emlékezett vissza írásaiban. Jogi gyakorlata aztán végleg Pesthez kötötte, ahol néhány év alatt sikeres, ismert ügyvéd lett (Deák Ferenc is nála jurátuskodott).
Szerb utcai házában azonban egy másik életet élt, a művészeteknek hódolt: esténként az összegyűlt társaság irodalomról vitázott, megtárgyalták az új, magyar nyelvű könyvek kiadását, gyakran gyűjtést is rendeztek erre a célra. A kor minden jelentősebb írója, közéleti személyisége megfordult itt: például Virág Benedek, Vörösmarty, Kölcsey, Széchenyi István. Vitkovics gyakran magyar és szerb népdalokkal szórakoztatta vendégeit.
Ez az élénk szellemi élet ihlette Berzsenyi Dániel hozzá írt episztoláját, amelyben a ?niklai remete? vidéki magányáról számol be, és vágyódik a városba, ahol rokonlelkekre lelhet. Kazinczy Ferenc is ? valahányszor Pesten járt ? meglátogatta az ügyvéd-költőt, akivel sűrű levelezést folytatott, és hozzá írta verses levelét, amely a nyelvújításért folytatott harc első jelentős műve lett. Vitkovics aktívan támogatta ebben a küzdelemben barátját. Horváth Istvánnal és Szemere Pállal megalapították ?Kazinczy pesti triászát?, hogy így erősítsék Kazinczy törekvéseit.
Ugyanakkor maga is kedvet kapott a verseléshez, alkalmasint szerbül is. Írt időmértékes költeményeket barátságról, szerelemről, népdalokat utánzó helyzetdalokat, számos költői levelet és közel 300 epigrammát. Versei több alkalommal megjelentek folyóiratokban, versgyűjteményét és tanulságos meséit, illetve szentimentális levélregényét ? amelyben több helyen ír az egri társasági életről, szüretről - is kiadták.
Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia szervezőbizottságának ülésein, de az intézmény elindulását már nem érhette meg. 1829-ben, azaz idén 185 éve halt meg, 51 évesen. Emlékét őrzi Vörösmarty elégiája, amellyel elbúcsúztatta barátját. Egerben ma is áll a Vitkovics-ház, amelyben született és fiatal korában élt, az emlékszobában állandó kiállítás látható életéről.
Az épület Alkotóház és Művésztelepként működik az Egri Kulturális és Művelődési Központ intézményeként, ismertebb neve: Vitkovics-ház.
